Zaragoza (magyaros kiejtése kb. „Szaragósza”), katalán nyelven Saragossa, a település a spanyolországi Aragónia autonóm közösség székhelye. Az Aragóniai Királyság egykori fő- és koronázó települése. Spanyolország ötödik legnépesebb települése, 2013-ban 600 000 lakosa volt. Földrajzi elhelyezkedése – megközelítőleg 300 kilométerre Madridtól, Barcelonától, Valenciától, Bilbaótól és Toulouse-tól – logisztikai csomóponttá teszi.
Az Ebro-folyó szélén, egy völgyben fekszik, ahol a Huerva és a Gállego-folyó beletorkollik az Ebróba. Az Ebro alapvető a település életében, lakhatóvá teszi a földet. Mostanság, 2008 óta fölöttébb szépen rendben van tartva a folyó, hogy a zaragózaiak kiélvezhessék, bicikliutakat és parkokat építettek. A folyó partja túlnyomó részt síkság, a déli oldalán egy enyhe magaslat van, a megtalálható anyagok a homok, a kavics és az agyag.
Zaragoza vagy eredendően Salduba, az ibériai ilergeták alapítása. Kr. e. 45-ben Caesar földúlta, de újra felépült, és Kr. e. 27-ben már római gyarmat (Colonia Caesarea Augusta Salduba, egyszerűbben Caesaraugusta) és tekintélyes település. 255-ben már püspöki székhely volt.
409-ben elfoglalták a vandálok, 452-ben a svévek, 475-ben Eurich nyugati gót király. Mostani nagyságát viszont csak a mórok uralma alatt érte el, akik a települést 715-ben elfoglalták és 1017-ben külön fejedelemségnek (Zaragoszta) székhelyévé tették. 780-ban a föllázadt települést Abd-er-Rahman omajjada két évi ostrom után rohammal vette be.
1118. december 18-án elfoglalta I. Alfonz, és Huesca helyett megtette Aragónia fővárosává. Csakhamar a keresztény spanyol területek legjelentékenyebb városává lett. 1317-ben püspökségét a pápa érsekség rangjára emelte.
Aragónia és Kasztília perszonáluniója után az udvartartás elköltözött a településből, ami ezzel hanyatlani kezdett. V. Fülöp 1710. augusztus 20-án itt szenvedett vereséget Károly magyar főhercegtől.
Különösen nagy hírre tett szert a település a napóleoni háborúkban, 1808-1809-ben. Lefebvre-Desnouettes tábornok, a franciák 4. hadtestének parancsnoka 1808. augusztus 3-án kezdte el lövetni a települést, melyet Palafox védett. A franciák minden erőfeszítésük dacára augusztus 4-14. közt csak 4 házat tudtak a településből elfoglalni. Mivel ekkor a francia hadnak Vitoriához kellett vonulnia, augusztus 15-én fölhagyott az ostrommal. A második ostrom december 20-án kezdődött, de akkorra a települést megerősítették, a védőrséget 30 000 főre gyarapították. 1809 első hónapjában a franciák három rést lőttek a település falain; ezeken bejutottak ugyan, de mivel a föllázadt régió is ellenük támadt, beljebb nemigen tudtak hatolni. Lannes marsall ekkor felszólította Palafoxot, hogy adja meg magát, de eredménytelenül. Amikor végül az ostromlóknak sikerült február 18-án az Ebro bal szélén levő külvárost is elfoglalniuk, Zaragoza meghódolt. Több mint 54 000 ember (14 000 katona) esett el a 60 nap alatt, ekkor égett el az aragóniai királyi levéltár is.
Látnivalók
- Nuestra Señora del Pilar Székesegyház vagy Virgen del Pilar: a Plaza del Pilar centrumában áll a település szimbóluma, az Ebro szélén. A tradíció alapján Szent Jakab apostolnak itt jelent meg egy alabástrom oszlopon Szűz Mária, s elrendelte, hogy tiszteletére templomot emeljenek, cserébe ő ugyanakkor védeni fogja egész Hispániát és Zaragozát.
- La Seo vagy Megváltó-katedrális (Catedral de San Salvador): a Plaza de La Seo téren álló öthajós katedrális, a 12-17. században épült
- Tőzsde (Lonja): reneszánsz ház, 1551
- Városháza (Ayuntamiento)
- Torreón de la Zuda
- Római falmaradványok
- Szent János-templom
- Érseki királyi kastély (Palacio Arzobispal)
- Szent Sír-kolostor (Convento de San Sepulcro)
- Mária Magdolna-templom (Iglesia de la Magdalena)
- Szent Károly-papnevelde (Seminario de San Carlos)
- Arab fürdők (Baños Árabes)
- Szent Egyed-templom (Iglesia de San Gil)
- Igazságügyi Királyi kastély (Audiencia / palacio condes de Morata)
- az Argillo grófok palotája (Palacio Conde de Argillo)
- Szent Pál-templom (Iglesia de San Pablo)
- Aljafería-kastély (Castillo de la Aljafería)
- Puerta del Carmen városkapu
- Don Juan de Lanuza szobra
- Szent Engracia-kolostor (Convento de Santa Engracia)
- Tartományi Szépművészeti Múzeum (Museo Provincial de Bellas Artes)
- Pablo Gargallo-múzeum (Museo de Pablo Gargallo)
- Néprajzi és Természettudományi Múzeum
- Szent Antal-templom (Iglesia de San Antonio)
- Sokáig a település szimbóluma volt a zaragozai ferde torony, amit viszont 1892-ben lebontottak.
