Kaposvár megyei jogú település a Dél-Dunántúlon, Somogy megye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi település és püspöki székhely.
A települést első alkalommal 1009-ben említik. 1061-től egyházi center szerepét töltötte be, ezután a 13. században felépült a vára is, amely a török korban egyre fontosabb szerephez jutott. Kaposvár 1690-től az Esterházy család birtokaihoz kötődött, akik a somogyi birtokaik központjává tették, ezáltal a helység gazdasági és közigazgatási funkciója egyre növekedett. 1749-ben Somogy vármegye székhelyét is itt rendezték be. A megyeszékhelyre költözők jó része iparosokból és kereskedőkből állt, akik elindították Kaposvárt a polgári fejlődés útján. A lakosság szüntelen növekedett, felépültek a fontosabb közintézmények, megteremtődtek a vasúti és közúti közlekedés feltételei, ezután a 19. században elindult az ipar és a gazdaság fejlődése is. Kaposvár mára a Dunántúl egyik legjelentősebb városává vált, gazdasági, kulturális és sportközpont lett.
A település neve a „kapu” és a „vár” szóösszetételből származik, a mocsaras Kapos-völgyben a 13. században felépített várra felhívja a figyelmet. A helység neve első alkalommal 1009-ben, Szent Istvánnak a pécsi püspökség határait kijelölő alapítólevelében jelent meg.
A történelem alatt a település több nyelven külön nevet kapott. Németül Kopisch, Ruppertsberg, Ruppertsburg; horvátul hivatalosan Kapošvar; szlovénül Rupertgrad; törökül Kapoşvar; szerbül mindazonáltal Капошвар, Kapošvar. Régen a lakócsai délszlávok Kapuš-nak, a hercegszántóiak Kapušar-nak, a szigetváriak Kapušvar-nak hívták.
Kaposvár a Kapos folyó két szélén, a Somogyi-dombság területén fekszik, csodálatos környezetben, a Zselic lankái közt. Déli részén húzódik a Zselici Tájvédelmi Körzet.
A település, az ókori Rómához hasonlóan, hét dombra épült, név alapján: Kecel, Körtönye, Lonka, Iszák, Kapos, Róma és Ivánfa (de vannak, akik nem pont ugyanezt a hét dombot (a helyiek mindet hegynek nevezik) sorolják fel). Ezek ma Kaposvár déli városrészeit alkotják. A település legmagasabb pontja kb. 260 m-rel fekszik a tengerszint felett, Töröcskétől megközelítően 1 km-rel délre az úgynevezett Postakocsi-út mentén, mely egykor a legszámottevőbb útvonal volt Kaposvár és Szigetvár közt.
A Zselicség Kaposvár felé eső részén öt vízfolyás torkollik a Kapos folyóba. A Ropolyi-erdőben eredő Berki-patak a Kecel-hegy lábánál, a Töröcskei-patak a Cser és a Donner városrészek találkozásánál ömlik a Kaposba. A Pölöskei-erdőben eredő Zselic-, vagy amiként a helyiek hívták sokáig: Hódos-patak, amíg a település keleti részén az Ivánfai- és a Nádasdi-patak is növeli a folyó vízhozamát. A település területén észak felől újabb négy – az előbbieknél kisebb vízhozamú – patak viszi vizét a folyóba, név alapján a Csörge-, a Füredi-, a Kisgáti-, ezenfelül a Deseda-patak.
Kaposvár északi részén helyezkedik el a 8 kilométer hosszú Deseda-tó, a 30 hektáros arborétummal.
A Balaton 50 kilométerre, Pécs 60 kilométerre, Nagykanizsa 70 kilométerre, Szekszárd 90 kilométerre, Budapest 185 kilométerre van a településtől.
Kaposvárott élénk kulturális élet zajlik. Itt funkcionál az állam egyik leghíresebb színháza, a Csiky Gergely Színház, ahol évtizedek óta nemzetközileg elismert alkotómunka folyik. A település művészeti és néptáncegyüttesei országhatáron túl is ismertek. Kaposvár évente rangos kulturális rendezvényeknek házigazdája: Csokonai Vitéz Mihály Dorottya című vígeposzának eseményeit dolgozza fel a februári farsangi felvonulás. A márciusi Kaposvári Tavaszi Rendezvény magas művészi színvonalú zenei, színházi előadásokkal és képzőművészeti kiállításokkal számít a nagyközönségre. Minden májusban megrendezik a Festők Települése Hangulatfesztivált – Kaposvár a festők települése: Rippl-Rónai József, Vaszary János és Galimberti Sándor szülővárosa, ezenkívül a településhez köthető Kunffy Lajos, Zichy Mihály, Bernáth Aurél és Szász Endre is. A kaposszentjakabi bencés apátság romjainál minden nyári hónapokban megrendezésre kerül a Szentjakabi Nyári Esték titulussal rendelkező rendezvénysorozat. Az internacionális Ifjúsági Sportfesztivál esetén az egész világról érkeznek focicsapatok a megyeszékhelyre. A Kaposvári Internacionális Kamarazenei Rendezvény pár év alatt európai hírűvé vált. A kínálatot színesítik a regionális, országos és internacionális akadémiai konferenciák, találkozók, vásárok, bajnokságok és a lovas világversenyek is. Nagy múltú esemény volt az elmúlt évtizedekben a határon túli és magyar kiállítók százait, üzletemberek és érdeklődők ezreit vonzó Kaposvári Internacionális Tavaszi Vásár, az Alpoktól az Adriáig Internacionális Bemutató és Vásár, továbbá a Kapos Expo is.
