Győr egy megyei jogú település Magyarországon, Nyugat-Dunántúl régió centruma, Győr-Moson-Sopron megye és a Győri járás székhelye. Tetemes gazdasági, kulturális, egyetemi és sportközpont, az állam egyik legdinamikusabban fejlődő települése. A Bécs-Pozsony-Budapest modernizált tengelyen fekszik, felülmúlhatatlan közlekedési adottságokkal büszkélkedhet. Magyarország műemlékekben harmadik leggazdagabb városaként a barokk belváros rekonstrukciójának elismeréséül 1989-ben kiérdemelte a műemlékvédelmi Europa Nostra-díjat.
Régi közismert neve: Arrabona, amely első titulusa volt a településnek. Arrabona római település volt Felső-Pannóniában. Nevét az Arrabo folyóról kapta melynek torkolatánál feküdt, és melyet ma Rábának ismerünk. Egyes történészek ebből vezetik le mai nevét, miközben mások a Geur személynévhez kötik (Geur lovag volt az első várispán).
A településnek az ókori kelta és latin neve Arrabona, középkori latin neve Jaurinum. Törökül: Yanıkkale, németül: Raab, szlovákul: Ráb, szerbül: Ђер / Đer. Horvátul három alak ismert, amelyből az első kettő az elterjedtebb. A kópháziak Đura-nak, a kimleiek Jura-nak, a bezenyeiek Vjura-nak hívják a települést. 1824-ben Tubolyszegi Tuboly László (1756-1828) mindent összevetve ír Győr nevének értelmezéséről: „a Rába folyónak Dunába szakadtánál, hol akkor (t. i. a Rómaiak idejében) Arrabona, most Győr a régi német Ringtől magyarázott Gyűrű, vagy Gyűr, települése állott.”
A település a Kisalföld keleti felében, a Mosoni-Duna, a Rába és Rábca torkolatánál fekszik, így nevezik a „folyók településének” is. A Duna mellett kialakult lényeges útvonal a római kortól áthidalta Aquincumot (Óbudát) Vindobonával (Béccsel). A Duna jobb szélén árvízmentes teraszokon és magas ártéren haladt az útvonal a Pándorfalvi-fennsík, ezt követően Bécs felé. Ezen az útvonalon a Rába és a Rábca képezett leküzdhető akadályt, s mindent összevetve kialakult itt egy közlekedési csomópont. Az utak Bécs, Budapest, Sopron, Pápa, Veszprém és Székesfehérvár felé haladtak.
A település kialakulásában a geomorfológiai viszonyok is közrehatottak. A mai Belváros területén két árvízmentes terasz alakult ki, amit három parti dűne is megemelt. Ez tette vár építésére alkalmassá. Ennek jelentősége a római kortól növekedett a török időkig, mikor is is hazánk legszámottevőbb végvára lett. A település és környéke a Kisalföld-nagytáj területén helyezkedik el, de Ménfőcsanak területén átnyúlik a Sokorói-dombság területére is, amely a Dunántúli-középhegységhez tartozik.
Győr környéke a magyar vagy pannóniai flóratartomány (Pannonicum), az Alföld (Eupannonicum) flóravidékéhez, a Kisalföld (Arrabonicum) flórajárásához tartozik. A kisalföldi flórajárás északon átnyúlik a Csallóközbe, és nyugaton Ausztria területére is. Az árvizektől védett területeket túlnyomó részben jól termő szántóföldek, kismértékben legelők foglalják el. Győr környékének állatvilága még az eredeti növénytakarónál is jobban kipusztult. A vadállomány már évszázadok óta jelentéktelen. A Xántus János Állatkert Gyárváros városrészben, a Kiskút-ligetben van.
Püspökerdő: a település környékét eredendően ligeterdők borították. A ligeterdőket az élővizek, a lefűződött folyóágak, a morotvák hínár-szövetei, a nádasok és sásrétek szakították meg. A táj vegetációja nagy változásokon ment keresztül. Az ármentesítések, lecsapolások után az erdők nagy részét kiirtották. Napjainkban már csak a Mosoni-Duna árterein; ezáltal Püspökerdő, Likócs és Győr-Szentiván közt, valamint Szentivántól keletre találunk nagyobb erdőséget. Az árvizektől védett területeket túlnyomóan jól termő szántóföldek, kismértékben legelők foglalták el. A település nyugati részén elterülő parkerdő Győr tüdeje. Itt kellemes sétákat tehetünk.
Rába-Quelle Fürdő: a Kisalföld felszíne a harmadkorvégi pliocén időszak közepéig a Kárpát-medence Pannon-tengerrel borított szárnyának tartozéka volt. Belső kiterjedése a Pliocén-korszak végén újra süllyedésnek indult. E süllyedék területet, amit törésvonalak határolnak, nevezik Győri-medencének is. Ezek mentén, az egykori tenger vízállományát a mélyben található magma felmelegítette, és ásványi sókkal keveredve – fúrások következtében – gyógyvízként bukkan a felszínre. Erre építve épült meg a gyógyfürdő elődje.
Győr műemlékekben a harmadik leggazdagabb település Magyarországon. A Bécs és Budapest közt félúton, szelíd környezetben fekvő patinás, sokszínű településben építészeti, kulturális és természeti értékek sora ötvöződik egymással. A település a turistáknak a román alapokon álló barokk bazilikától az eklektikus középületeken keresztül a korszerű építészet kiemelkedő alkotásaiig nyújt látnivalót. A belváros barokk magjának rekonstrukcióját a műemlékvédelem Europa Nostra-díjával ismerték el.
Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 358 ezer vendégéjszakával (2012) Magyarország 10. leginkább közkedvelt helysége; legnagyobb küldőpiacai Németország (93 ezer), Románia (14 ezer) és Ausztria (10 ezer).
A belváros történelmi korokat idéző templomai, palotái, múzeumai, jellegzetes sarokerkélyei, a szűk közök sétára hívogatják a látogatót. A győri és a Győr környéki egyházi műemlékek az ezeréves kereszténység emlékei. A Káptalandombon álló Bazilika (basilica minor) és Püspökvár a nyugat-magyarországi katolicizmus szimbólumai. A Bazilikában látható, vérző könnyeket ejtő Szűzanya képéhez hívők sokasága zarándokol el évente. A Bazilika féltett kincse emellettés az „Aranyfej”, Szent László hermája. A Szent László-kultusz, az együttes győri és pannonhalmi bencés tradíciók ápolása komoly lehetőségeket rejtenek az egyházi turizmusban is.
A település lakossága 2003-ban felállíttatta a lengyel katonák emlékművét (1939-1945).
Győr fesztiválváros, ahol a művészetek barátai, az igényes kikapcsolódásra vágyók teljes évben vonzó programokra lelhetnek.
A települést a folyóvizek mentén körbeöleli a természet. A pihenni, felüdülni vágyókat ide csalogatja a kivételes összetételű gyógyvíz, amely kénhidrogénes összetételével nagy hasonlóságot mutat a hévízivel. Az újonnan megnyílt Rába Quelle Fürdő alkalmat kínál az aktív pihenésre, gyógyulásra.
