Tunisz Tunézia fővárosa. 2003-ban 699 700 lakója volt.
A hatalmas Tuniszi-öböl partján fekszik, amelyhez a Tuniszi-tó köti, illetve egy csatorna köti La Goulette (Halk al-Wádí) kikötőjéhez. A város a parti síkságon és az azt körülvevő dombvidéken fekszik. A város középpontjától keletre fekszik az óváros (medina-negyed), északra pedig a Belvedere nevet viselő főváros.
A medina a város központja: sűrűen lakott, sikátorok és fedett folyosók szövevénye, pezsgő kereskedelem, intenzív színek és illatok keveredése, különféle áruk, műhelyek és szuvenírüzletek termékeinek tömkelege jellemzi. Az újváros, a Ville Nouvelle a Francia Kapun – régebben Tengeri Kapu – túl kezdődik. A széles Burguiba sugárút vágja ketté, ahol a gyarmati korszak épületei magasodnak.
Tunisz forró mediterrán éghajlattal rendelkezik. A nyár forró és száraz, gyakori a 40 °C feletti hőmérséklet is ekkor. A tél enyhébb, valamint ekkor hullik a legtöbb csapadék a városra.
Tunisz az egyik legöregebb város a Földközi-tenger partján, múltja az idők homályába vész, melynek történelmét gyakran egészen a punok előtti időkig, az i. e. 12 századig vezetik vissza. A település helyén egykor egy kis falu állt, később pedig a nagy rabszolgatartó állammá terebélyesedő Karthágó erődített külvárosa volt. A pun háborúk és Karthágó elpusztítása után római, vandál, majd bizánci fennhatóság alatt állt. Ekkor veszített ugyan fontosságából, de stratégiai jelentősége megmaradt, mivel a karthágóiak, rómaiak és bizánciak elsősorban flottáikra támaszkodtak, ezért szükségük volt Tunisz nyílt tenger közelében fekvő kikötőjére.
A Bizánci Birodalom észak-afrikai tartományát, az Afrikai Exarchátust a 7. században sorozatos arab támadások érték. A fővárost, Karthágót 698-ban az arabok foglalták el, és a bagdadi kalifátus része lett. Az új arab hódítók legfőbb katonai ereje a lovasság volt. Hasszán Ben Norman emír, az arab város alapítója itt, a tenger és a hegyvidék felől egyaránt védhető földnyelv belső részén nagy katonai tábort létesített. A gyorsan fejlődő település egy rövid ideig az aglabida birodalom fővárosa is volt, majd I. Ibrahim (894-905) rezidenciáját ide tette át Kairuánból.
1159-ben Tunisz lett a Hafszida dinasztia fővárosa. 1270-ben IX. Lajos francia király rövid időre elfoglalta a várost. 1534-ben a törökök érkeztek a városba, de a következő évben már V. Károly volt a város ura. 1591 után a török bejek gyakorlatilag függetlenséget élveztek az Oszmán Birodalomban. 1655-ben az angol Robert Blake admirális érkezett a vidékre, és Porto Farinánál megütközött a bej hadseregével és szétverte azt.
1881-ben a franciák elfoglalták az országot. 1942-ben innen indultak az amerikaiak útnak, hogy megkezdjék a szicíliai partraszállást. 1956-ban lett független Tunézia, amelynek fővárosa Tunisz lett.
