Korčula

Korčula városa az azonos nevű sziget védett keleti partján, Makarskától légvonalban 38 km-re délre fekszik ott, ahol a sziget legközelebb van a szárazföldhöz, vagyis a Pelješac-félszigethez, melytől a Pelješac-csatorna választja el. A belvárost védőfalak és tornyok övezik, melyek a földrajzi fekvéssel együtt fontos stratégiai központtá teszik. Földrajzi, történelmi és kulturális jelentősége miatt Korčula városa mindig a sziget közigazgatási és hitéleti központja volt.

Korčula városán kívül még négy falu tartozik hozzá: Čara, Pupnat, Račišće és Žrnovo.

Korčula nevezetességei

• A Szent Márk plébániatemplomot 1301-ben kezdték építeni, első írásos említése 1329-ből származik. Mai formáját a 16. században nyerte el. Előtte valószínűleg egy kisebb templom állt a helyén, melyet 1450 és 1532 között részben lebontottak és a megmaradt részhez építették hozzá a mai templomot. Felszentelése 1555-ben történt. 1573-ban egy negyedik hajót építettek hozzá, utoljára 1806-ban építették át. A főkapuzat román-gótikus stílusban épült, a milánói Bonino mester munkája. A déli mellékhajó Szent Jakab, az északi Szent János tiszteletére van szentelve, ehhez csatlakozik a Szent Rókus fogadalmi kápolna. A templom oltárait sok értékes művészeti alkotás díszíti, melyek Jacopo Tintoretto és más itáliai mesterek munkái. A templomot díszítő szobrok alkotói olyan neves horvát művészek mint Frano Čučić, Ivan Meštrović, Ivan Kerdić, Frano Kršinić, Alojzije Lozica és Izvor Oreb.
• Szent Mihály templom a városházával szemben áll. 1408 és 1412 között az Ismaelli család tulajdonaként említik. 1603 óta testvériségi templom.
• A 13. században épült Mindenszentek templom a városfal mellett áll. Még az első korčulai püspök idejében építették, gondját az azonos nevű testvériség viselte. 1742-ben egy villámcsapást követően újították meg.
• A plébániatemplom közelében álló Szeplőtelen fogantatás kápolna 1369-ben épült.
• A régi temetőben álló Szent Péter templom a 11. században épült, a város legrégibb temploma.
• A Biline városrészen álló Szent Jusztina templom a 19. század végén épült neoklasszicista stílusban. A helyén régen egy Szent Srđ templom állt, melyet még a 14. században építettek, de 1483-ban lebontották, hogy a városra támadó ellenség ne használhassa támaszpontként. 1551-ben Marin Kanalević újra felépíttette és egészen a 19. század végéig állt, amikor a mai templom építése előtt lebontották.
• A Glavicán álló Szent Antal templomot 1420-ban egy illír erődítmény maradványaira építették. A templomhoz hosszú, 102 lépcsőfokból álló lépcsősor vezet fel, melyet az innen nyíló kilátás miatt érdemes megmászni. A lépcsősor melletti ciprusokból álló fasort 1708-ban ültették.
• Szent Katalin templomot 1422-ben építette Kristo Vrtinić.
• Havas Boldogasszony kápolnát 1483-ban Aragóniai Fülöp támadása után építették annak emlékére, hogy a véres csata után a város támadói elmenekültek.
• Az Angyali Üdvözlet kápolnát 1582-ben építette Nikola Paus kanonok a Kanavelić-palota mellé.
• A Szent Borbála templomot 1407-ben építették a Korčula szálló mögé.
• A Szent Lukács temetőben álló temetőkápolna 1899-ben épült. Ezen a helyen már 1309-ben is állt templom.
• A solini Szent Liberan kápolnát 1573-ban egy földrengés után építették fogadalomból.
• A vrhniki Sarlós Boldogasszony templom 1674-ben, a másik vrhniki templom a Skoji miasszonyunk 1868-ban épült.
• A Foretić-kertben álló Keresztények segítsége kápolna 1582-ben épült.
• A ferences kolostor gótikus kerengőjével a közeli Badija-szigeten. A sziget legmagasabb pontján áll a kolostor és az 1420 után épített késő gótikus egyhajós templom. A kolostort 1909-ben bővítették, majd 1950-ben nyaralóvá alakították át. 2003-ban kapta vissza eredeti tulajdonosa a ferences rend. Ma csak előzetes bejelentéssel látogatható. A kolostor feletti dombon áll a 15. – 16. századi Szent Katalin kápolna. A sziget szépségei és környéke szépen bejárható a jól kiépített makadám utakon.
• Püspöki Kincstár a Szent Márk templom melletti egykori püspöki palotában található. A kincstárat 1954-ben alapította Ivo Matijac apát és Ljubo Babić festőművész. A régi püspöki palota a 14. és a 17. század között épült, 1860 és 1874 között újjáépítették. A kincstár legértékesebb alkotása a horvát gótikus művészet kiemelkedő alakjának Blaž Jurjev Trogiranin mesternek egy 1431-ben készített poliptichonja, mely Szűz Máriát a kis Jézussal és szentekkel ábrázolja. A mester 1431 és 1435 között tartózkodott Korčulán, ahol rajzot és festészetet oktatott, valamint a templom számára festett. A kincstár fali vitrinjeiben számos kiadvány és könyv mesél Korčula távoli múltjáról, többek között az 1214-ben kelt „Korčulai kódex”. A numizmatikai gyűjteményben különös figyelmet érdemel az i. e. 4. századból Korkyre Melainából származó pénzérme.
• A Mindenszentek templom bejáratával szemben található a Mindenszentek testvériségének a háza. A bejárat feletti domborművön ennek a flagelláns testvériségnek tagjai láthatók 1301-ből. Mindkét falon a görög Kréta szigetéről származó ikongyűjtemény tekinthető meg. Az 1645 és 1669 között Kréta szigetének birtoklásáért dúlt velencei-török háborúban korčulai hadihajó is részt vett. A háború végül velencei vereséggel és a velencei lakosság kitelepítésével zárult. Így kerültek a sziget vallásos ikonjai a korčulai gályára. A képek a 14. és 17. század között, a bizánci hagyományok készültek, de velencei hatást tükröznek.
• A korábbi velencei kormányzói palota.
• Gazdag kereskedőcsaládok (Arneri, Kapor, Boschi, Ismaeli, Gabrielis, Kanavelić, Spanić, stb.) 15. és 16. századi palotái.
• Az óvárost a 14. században épített vastag kőfalak és tornyok övezik, melyek egykor hatékony védelmet nyújtottak a támadókkal szemben. Északnyugati végében áll a Barbarigo-torony. 1486 és 1488 között Augustino Barbarigo velencei dózse idejében építették. Mai nevét Petar Kanalević 16. századi horvát költőről kapta, aki a torony melletti házban élt. A torony homlokzatán a velencei szárnyas oroszlán látható. Az északi oldalon áll a félhenger alakú Zarjkan-torony, melyet 1478 és 1485 között építettek. Északi oldalán velencei családok címerei láthatók. Ma bár működik benne, melynek terasza a tetőn található. A városfal délkeleti részén állt a Mindenszentek tornya, melynek mára csak az alapfalai látszanak. A déli oldalon áll a Kis grófi- (Mali knežava) torony és a Nagy grófi- (Velika kneževa) torony, délkeleten pedig a város szárazföld felőli bejáratát védő Nagy-Revelin és Kis-Revelin-torony. A város tengeri kapuját a Tengeri kapu-torony védte. A többi torony (összesen 12 volt belőlük) ma már nem áll, de a maga idejében rendkívül hatékonyan védte a várost. A falakon két kapu vezetett át. A déli oldalon áll a Kopnena vrata, vagyis a Szárazföldi kapu, melyet 1650-ben építettek, a nyugati oldalon a Primorska vratát, azaz a Tengeri kaput találjuk. A kapu folytatásában egy 1907-ben épített neobarokk lépcsősort találunk, mely a kikötőbe vezet. A lépcsősor mellett áll az 1584-ben épített városi loggia.
• Marco Polo szülőháza. A hagyomány szerint itt született a világhírű utazó 1254-ben. 1298. szeptember 7-én nagy csata zajlott Korčula előtt a velencei és a genovai flotta között, melyben a velenceiek vereséget szenvedtek. Marco Polo is genovai fogságba esett és a genovai börtönben mondta tollba élményeit Rustichelinek, aki könyv formájában adta ki. A Polo család korčulai háza nem maradt fenn, valamikor a színház helyén állt. Fennmaradt viszont Marco Polo szülőháza és a Depolo család ma is egyike a legrégibb korčulai családoknak.
• A tengerparti részen a Punta Juranán találjuk a Tri Sularát, vagyis a Három erkélyt, melyhez a három gyönyörű lánytestvérről szóló helyi népdal is kötődik.
• Városi múzeum, mely a sziget történetét mutatja be, őskori leletektől kezdve egészen a 20. századig a Gabrielis-palotában található. A palota maga a 15. és 16. században épült az óváros közepén. A múzeumi gyűjtemény bemutatja a régi mesterségeket, a kőfaragást, hajóépítést, mint a legfontosabb emberi tevékenységeket ezen a vidéken, valamint az általuk használt tárgyakat. Az értékesebb művészeti tárgyak közül meg kell említeni Tiziano Aspetti bronz kopogtatóját és azt az 1819-ből származó zongorát, amelyen Beethoven barátnője Edith Streicher játszott. Felejthetetlen élmény a múzeum padlásán berendezett ősi konyhában való látogatás is. Megtekinthető az 1214-es Korčulai statútum másolata, a város makettje, a város zászlói, pecsétjei, feliratos kövei, dokumentumai és címertörténete.
• Szabó Lőrinc emléktáblája a kikötőben, a Révkapitányság árkádsorán.