Ottawa Kanada fővárosa és negyedik leghatalmasabb települése. A szűkebben vett település népessége 883 391, amíg az Ottawai régióval egyesült erővel 1 236 324 fő volt 2011-ben.
Az Ottawa völgyében, Ontario tartomány keleti részén, a Quebec City-Windsor Corridor északi végénél (kb. 400 km-re keletre Torontótól és 190 km-re nyugatra Montréaltól) terül el. A település polgármestere Bob Chiarelli. Ottawa az Ottawa folyó déli szélén terül el, és hozzá tartozik a Rideau folyó és a Rideau-csatorna torkolata.
Ottawa eltérő arculatú tájak találkozási pontjánál fekszik. Fő folyója, a nyugat felől érkező Ottawa errefelé összeszűkül, és sellőkön, zuhatagokon vergődik keresztül, míg északról a Gatineau, délről mindazonáltal a Rideau-folyó vizével találkozik. A folyó zuhatagjai a törésvonalak mentén felszínre bukkanó kemény mészkőrögöknek köszönhetik létüket. E mészkőrögök alkotják a déli parton magasodó dombokat is, melyek megtörik a jégkor utáni agyaglerakódásokból álló, földművelésre alkalmas síkságot.
A településtől nem nagy távolságra, északi irányba fekvő Laurenciumi-hegyvidék már egy más táj, az ősi kristályos kőzetekből felépülő Kanadai-pajzs peremét jelöli.
Éghajlata nedves kontinentális, melyet erős szélsőségek jellemeznek, bár Ottawa Velencével azonos földrajzi szélességen fekszik. A hosszú, havas telek igen szigorúak, a januári átlaghőmérséklet -11 Celsius-fok, ami még a magyarországi értéktől is elmarad 10 fokkal. A nyár jóval rövidebb mint nálunk, a júliusi középhőmérséklet ellenben az ittenihez hasonló értéket mutat, átlagosan 21 Celsius-fok.
A csapadék évi összege 850 mm, melynek nagyobb része a nyári félévre jut. Télen vastag hótakaró képződik, gyakori a napokig tartó havazás és hófúvás, mely a közlekedésben komoly fennakadásokat okoz.
Ottawa már a gyarmatosítás előtt heterogén indián törzsek találkozóinak és árucseréinek színhelye volt, neve is kereskedőhelyet jelent a huronok nyelvén.
Az első európai felfedező a francia Samuel de Champlain volt, aki 1613. június 4-én érte el a mai Ottawa helyét. A település alapítójának viszont nem őt, hanem az amerikai Philemon Wrightot tekintik, aki 1799-ben érkezett arra a vidékre, és 1800 márciusában 25 családot telepített le itt, az Ottawa folyó északi szélén, ahol ma Hull peremváros terül el. Wright kezdte meg a fakereskedést, az első tutajt is ő indította el 1807-ben Québec felé.
1809-ben jelent meg az első telepes a mai főváros helyén, az Ottawa-folyó déli szélén, akit a következő évtizedben több favágó és farmer követett, s kiknek birtokai a település megalapítása után csillagászati árakon keltek el.
A település magjának és egyben a főváros közvetlen elődjének tekinthető Bytown, amit 1826-1927 közt John By hadmérnök ezredes hozott létre. Bitown a fakitermelés és a fűrészipar centruma lett, és 1854-ben, amikor mai nevét és települési rangját kapta, immáron nagyjából tízezer lakosa volt. 1858-tól az egyesített tartományok székhelye, 1867-től főváros.
