Idén eddig rekordszámú, csaknem 107 ezer turista látogatott el a csernobili atombaleset övezetébe – számolt be róla az ukrán sajtó a tiltott zónát kezelő állami ügynökség sajtószolgálatára hivatkozva.
Az információ alapján a érdeklődők száma különösen tavasszal ugrott meg. Az ügynökség alapján a turisták számának számottevő növekedésében legfőképp az játszott szerepet, hogy nagyon sok infrastrukturális fejlesztést hajtottak végre, többek között elektronikus belépőjegyeket vezettek be, ami megkönnyíti a bejutáshoz elengedhetetlen adminisztrációt. Amellett az HBO Csernobilról csinált szériája is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megnőtt a kíváncsiság a nukleáris katasztrófa sújtotta övezet iránt.
A érdeklődők döntő része – 80 százaléka – határon túli volt, az emberek leggyakrabban, 15 738-an Nagy-Britanniából érkeztek. A turisták második legnépesebb csoportja Lengyelországból (9378) érkezett, őket követi a sorban Németország (7826), az Egyesült Államok (5580) és Csehország (4063).
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök júliusban adott ki rendeletet, ahol arra utasította az illetékes szerveket, hogy dolgozzanak ki stratégiát arra, miként lehet fellendíteni a csernobili zóna turisztikai forgalmát.
Augusztus 1-jén a tiltott zónát kezelő állami ügynökség nyilvánosságra hozta, hogy kidolgoztak egy vízi útvonalat, amely kínálja, hogy a turisták a Pripjaty és az Uzs folyón haladva tekinthessék meg a területet. Az ügynökség mostani közleményében beszámolt arról is, hogy akkortól nem kizárólag vízi, de légi megtekintési lehetőségekkel is bővítették kínálatukat, illetve növelték az idegenvezetők számát, és kétnyelvű információs táblákat is kihelyeztek.
Összehasonlításképpen: 2018 januárja és októbere közt a mostaninak alig több mint a fele, csaknem 62 ezer turista látogatta meg a csernobili övezetet – derült ki az ügynökség által a Facebookon közzétett grafikonból.
A Föld korábbi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája 1986. április 26-án következett be az akkor a Szovjetunióhoz tartozó Ukrán SZSZK területén, a Kijevtől alig 100 kilométerre északi irányba fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában. Robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe nagy mennyiségű radioaktív anyag került, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét. A katasztrófa okán az erőmű 30 kilométeres körzetében a egész lakosságot evakuálták.
A sérült négyes blokkot 1986 novemberében egy ideiglenes betonszarkofággal fedték le. A modern, új, az ígéretek alapján 100 évre biztonságot nyújtó védőburkot a Novarka francia konszern építette, a munkálatok 2011-ben kezdődtek. A műszaki csúcsteljesítménynek számító, 36 ezer tonna súlyú, 110 méteres, 257 méter széles és 105 méter magas, félhenger formájú acélszarkofág 1,5 milliárd euróba került. A projekt fő szponzora az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) volt, de Ukrajna jókora támogatásokat kapott a költségek fedezéséhez az Európai Uniótól, európai országoktól, valamint Oroszországtól, az Egyesült Államoktól, Kanadától és Japántól is. A korszerű védőburkot 2016 végén helyezték rá a négyes blokkra.
mti
