Fidzsi-szigetek

A Fidzsi-szigetek egy állam és szigetcsoport a Csendes-óceán déli részén. Hivatalos neve: Fidzsi-szigeteki Köztársaság, Matanitou ko Viti. Cook kapitány a tongaiaktól hallotta a viti szót (helyi nyelven mondanivalója: ’terjedelmes’), és átírta: mindent összevetve lett belőle első alkalommal Fidgee, Feejee és végül Fiji angolul.

A szigetcsoport Új-Zélandtól 2000 km-re északi irányba, két terjedelmes és sok apró szigetből áll. A 322 sziget közül 106 lakott. Szárazföldi határa nincs, legközelebbi szomszédjai nyugatról Vanuatu, keletről Tonga és északról Tuvalu. 860 ezer lakosával Ausztrália és Óceánia negyedik legnépesebb országa.

A szigeteken magas hegyek láthatóak, elérik az 1300 m magasságot. Legmagasabb pont: Tomanivi, 1324 m. Földrajzilag több szigetcsoportra osztható. A két legnagyobb sziget: Viti Levu és Vanua Levu. Viti Levu sziget egyben a legnépesebb, itt él a lakosság majdnem háromnegyede. A főváros, Suva is ezen a szigeten fekszik.

Legfőbb folyók: Rewa, Singatoka. A legnagyobb szigeteken vannak állandó patakok. Trópusi éghajlat. Állandóan magas hőmérséklet, és időnként heves viharok definiálják.

Egy részüket őserdő borítja, sok rendkívüli fával. A hegyekkel tarkított nagyobb szigetek vulkanikus eredetűek, a kisebbek korallzátonyok. Legmagasabb hegye a Tomaniivi (Mount Victoria), 1323 méter. A suvaiak azt mondják, ha az ember látja a hegyeket, akkor eső fog esni.

Hat nemzeti parkot kezel az illetékes hivatal, a National Trust of Fiji:

  • Koroyanitu Nemzeti Park, Viti Levu sziget, Nadi település körzete: esőerdő és bennszülött falvak. Turistalátványosság.
  • Sigatoka Homokdűnék Nemzeti Park, Viti Levu sziget.
  • Colo-i-Suva Védett Erdő, Viti Levu sziget, Suva település körzete: esőerdő, vízesések, varázslatos táj.
  • Bouma Nemzeti Park, Taveuni, Northern Islands (Északi-szigetek), Taveuni: természetes kert.
  • Nausori Felföld, Viti Levu sziget, Nadi település körzete: mezőgazdasági vidék csodálatos tájképpel.
  • Lovoni Sétautak, Lomaiviti-szigetcsoport, Ovalau: relatíve érintetlen bennszülött életmód.

A melanéziaiak és polinézek népesítették be Kr. e. 1500 körül. Fidzsit 1643. február 6-án a holland Abel Janszoon Tasman találta meg, aki Tasmania és Új-Zéland felfedezése közben vetődött errefelé. A szigetet Vilmos herceg Szigetnek nevezte el. Cook 1774-ben járt egyik legtávolabbi kis részén, Vaotán, de Viti igazi Kolumbusza William Bligh volt, aki vagy 20 szigetet fel is térképezett. Ez 1789-ben történt, az emberevők utána is eredtek két kenuval, de nem érték el. A mai Fidzsi-szigetek sokáig Bligh nevét viselték. Az európaiak az 1800-as évek elejéig nem települtek a szigetre.

A tekintélyes lázadások közben Cakobau vezér, aki a nyugati részt tartotta ellenőrzés alatt, brit fennhatóságért folyamodott, mindent összevetve 1874-től kezdve Nagy-Britannia birtoka lett. Indiai munkások érkeztek a cukornádültetvényekre, kiszorították az őslakosokat, akiknek ugyan a tulajdonában maradt a föld legnagyobb része, pedig kisebbségbe kerültek. 1959-ben etnikai zendülésekre került sor.

Az állam 1970-ben nyerte el függetlenségét. A faji ellenségeskedés állandó feszültségforrás maradt. A politikai életet sokáig a Gidzsi Párt vezetője, Ratu Mara uralta, aki 1977 szeptemberétől 1987 áprilisáig volt hatalmon. 1987-ben katonai hatalomátvétel zajlott le, megdöntötték az India-barát kormányt és a Nemzetközösségtől való függetlenség és a helyiek érdekeinek érvényesítése jelszavaival köztársaságot hoztak létre, melyet 1987 októberében kiáltottak ki.

Ezt követően a hatalom visszakerült a civilek kezébe. II. Erzsébet brit királynő volt alkirályi küldötte, Ratu Sir Peania Ganilau ex-főkormányzó lett a köztársaság elnöke. 1990-ben új alkotmány született, amely a melanéz lakosságnak jogokat biztosított az indiai lakosság kárára, így a legdinamikusabb rétegek elhagyták az országot, terjedelmes csapást mérve ezzel Fidzsi gazdaságára. 1992 júniusában Mara átadta a kormányfői posztot Sitiveni Rabuka tábornoknak. 2000-ben újabb puccsok és katonai lázadások sújtották az országot. 2006-ban kormányválságot okozott az a kérdés, hogy a korábbi időszak puccsistáinak megkegyelmezzenek-e vagy sem.

Méretéhez képes Fidzsi nagyfokú hadsereget tart fenn és kardinális résztvevője az Egyesült Nemzetek Szervezete békefenntartó tevékenységének a világon többfelé. Kiemelkedő számú korábbi fidzsi katona ebben a pillanatban Irakban, biztonsági cégeknél dolgozik. Ott a 2003-as amerikai invázió óta virágzik ez az iparág.

A szigeteken a örömest látott idegen a vendégbarátság jelképéül ősidők óta tambuát kap ajándékba. Ez kókuszolajjal kifényesített, füsttel feketített cetfog. Az értékes, 15-20 cm-es ékszer pálmarostokból fonott nyakláncra van erősítve. Aki ezt viseli, tisztelt és örömest látott látogató.

Fidzsi népének nemzeti tánca a meke, melynek több variánsa is van, a békés szelíd tánctól a vad, félelmetes haditáncig, melyet legalább 40 dárdás harcos táncol. Az ütemet a lalin, a fából készült hadidobon verik, míg a nők énekelnek.

Az állam fő bevételi forrása az idegenforgalom. Nem szabad elfelejteni, hogy trópusi országról van szó, így nem árt figyelni az ottani higiéniás körülményekre. Ajánlott oltások Fidzsi-szigetekre utazók részére a hastífusz elleni, a hepatitis A és B elleni, ezenfelül kötelező a sárgaláz elleni oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon keresztül utazik valaki.