Kalkutta az északkelet-indiai Nyugat-Bengál állam fővárosa; a Húgli folyó, a Gangesz delta legnyugatibb ága partján helyezkedik el. A város nevét a hindu vallás egyik eléggé ijesztő alakjáról, a bosszúálló Káli istennőről kapta, akinek szentélye a Kálighát nevű negyedben található. 1772-ben, kiérdemelve a Brit Birodalom (London után) második városa címet Brit India – a „rádzs“, a Brit uralom – fővárosa lett. Infrastruktúrája is ennek megfelelően épült ki. Sok szép neoklasszikus középülete angliai épületek másolata. Az egyik tibeti útja során Dardzsilingben elhunyt és eltemetett Kőrösi Csoma Sándor az 1784-ben alapított az Ázsiai Társaság Choringee úton álló épületében írta meg az első tibeti-angol szótárt. India negyedik legnépesebb városa. Elővárosokkal együtt a Föld tizennyolcadik legnépesebb várostömörülése.
Az éves átlaghőmérséklet 26,9 °C, éves csapadék 1614 mm. Legmelegebb hónap május, átlagosan 30,8 °C, leghidegebb a január, 20,1 °C átlaghőmérséklettel. A legtöbb csapadék júliusban esik, átlagosan 385 mm, míg a legkevesebb decemberben átlagosan 13 mm.
A városi tömegközlekedés jelentős részét a kalkuttai külvárosi vasutak, a metró, valamint a villamos- és buszhálózat biztosítja. A külvárosi vasúthálózat kiterjedt és nagy területet fed le. A kolkatai metró a legrégibb földalatti rendszer Indiában; a Hugli folyóval párhuzamosan halad a város északi és déli területeit összkötve 16,45 km szakaszon. A buszok elterjedtek, egyes járatok állami, mások magánvállalatok irányítása alatt működnek. Kalkutta az egyetlen indiai város, amelyben villamoshálózat üzemel.
A bérelhető járművek a sárga színű taxik (többnyire Hindustan Ambassador márkájú autók) és a háromkerekű autóriksák. Egyes városrészekben kerékpár-riksákkal és kézzel húzott riksákkal is utazhatunk. Az utak a város területének mindössze 6%-a, (23% Delhiben és 17% Mumbaiban), ami jelentős közlekedési problémákat okoz.
Kalkuttában két fő vasúti pályaudvar található: a Howrah és a Sealdah. A harmadik pályaudvart Kalkutta névvel 2006-ban avatták fel. A városban található az Indiai Vasutak két nagy részlegének – az Eastern Railway és a South Eastern Railway – központja is.
A város egyetlen repülőtere a Netaji Subhash Chandra Bose nemzetközi repülőtér Dum Dum településen épült fel a várostól északra; nemzetközi és belföldi járatokat is működtet. Kalkutta jelentős kikötőváros is. A Kalkutta és Haldia dokkokat a Kolkata Port Trust üzemelteti.
Kalkutta nevezetességei nagyon széles sávban mozognak. Íme a legismertebbek:
Múzeumok
Victoria Memorial múzeum, (1921) festmények, litográfiák, tárgyak a gyarmati kor végéről
Az Indiai Múzeum, (1814), a legnagyobb és a legrégibb múzeum Ázsiában, Csovringhi sugárút.
A Márvány Palota, Csittarandzsan sugárútnál, észak Kalkuttában, 1835 óta
Birla Ipari és Műszaki Múzeum, Gurusadéj Dutta út, 1959 óta
Tudomány Város épületegyüttes, a Kelet Metropolitan felüljárónál
Jorasanko Thakur Bari, Tagore család ház- múzeum, 1961 óta
Gurusaday népművészeti múzeum, a Diamond Kikötő úton, 1963 óta.
Jawahar Shishu Bhavan játékmúzeum, 1972 óta
Sabarna Sangrahashala múzeum, Baro Bari, Barisha városrész, 2005
Indiai Nemzeti Könyvtár, Alipore kerületben, 1836 óta.
Tengeri múzeum
Rendőrségi múzeum
Történelmi hotelek
A Great Eastern Hotel, korábban Auckland Hotel, 1841, Old Courthouse utca és Brit India utca sarkán ismert még mint „Wilson Hotel”, avagy „Auckland Hotel”, 244 szobás, deluxe.
A Grand Hotel, 1870-es években nyílt, Csovringhi u. 13-15.-ben, 3 emeletes, 500 szobás. 1938-ban lett az Oberoi Grand a neve
Szobrok és emlékművek
A Shaheed Minar vagy „Mártírok tornya”, (korábban Okterloni emlékmű) az északi részén a Majdannak
Panioti szökőkút
Rendőrségi emlékmű
William Jones obeliszk, a Déli Park utcai temető
Netadzsi szobra, Siambázár kereszteződés
Sir James Outram szobra, 1874, szemben a Victoria Memoriallal
Isvarcsandra Vidzsaszágár szobra
Pramod Gopal Chattopadhyay emlékmű, 1899, Szanszkrit Főiskolánál
Rabindranath Tagore szobra, 1963, a Tagore család házánál
David Hare márványszobra, 1847. Elnökségi Főiskolánál
Marx Károly szobra, közel a Majdanhoz
Sportpályák
Éden Kertek 100000 üléses krikettamfiteátrum, 1871-ben épült
Juva Báráti Krirángán stadion, más néven Sós Tó Stadion. 122000 üléses. Labdarúgó mérkőzésekre és koncertekre használják.
Netádzsi fedett stadion, 120000 üléses és légkondicionált, 1975-ben épült
A Kalkutta Krikett és Labdarúgó Klub 1792-ben alakult, a Gurusaday Dutta úton található
A Királyi Kalkutta Lovas Klub az egyik legszebb a világon, 1874-ben alapították.
A városnak három 18 lyukú golfpályája van a városhatáron belül, ezek a Royal Calcutta Golf, a Tollygunj és a Fort William klubok.
A helyi lovaspóló klub a Calcutta Polo Club
Piacok és bevásárlóközpontok
Az Új piac a történelmi bevásárlónegyed, 1874 óta
Park utca, a Kamak utca és a Shakespeare Sarani a fő bevásárlóutcák.
Gariahat és Shyambazar két bevásárlónegyed a középosztálynak.
A Főiskola utca híres a Könyvesboltjairól.
Új bevásárlóközpontok a belvárosban: a Forum az Emami Shoppers’City
Régebbi bevásárlóközpontok A.C. Market, Daksinápán és Várdaan Market.
Új bevásárlóközpontok nyíltak az újabb lakókerületekben: Városközpont, Radzsárhát, Déli Város, Metropolis, Avani Folyópart és Axis neveken.
Imahelyek
Dáksinesvár Káli templom
Kálighát Káli templom
Belur Math
Tipu Szultán Mecset
Nakhoda Mecset
Szent Pál Székesegyház
Szent János templom
Görög-keleti templom
Szent Jakab evangélikus templom(Dzsora Girzsa)
Guruduwara
Zsinagóga
Örmény templom
Fárszi Tűztemplom
Japán Buddhista templom
Badridas Dzsainista templom
Gyarmati épületek
Kalkutta Orvosi Főiskola
Sétálóutca udvarházai
L.I.C. Épület
Radzs Bhavan
Sildah Állomás
Howrah Állomás
Mecset
Délkeleti Vasúttársaság Igazgatósága
Állami Bank
Írók Háza
Legfelső Bíróság
Főposta
William erőd
Vidámparkok
Nikko Park
Aquatica
Tudomány Város
Energia Park
Városi parkok
Maidan szó jelentése „mező”, hindi és bengáli nyelven. A kalkuttai Maidan egykor parlag terület volt a Hugli folyó szélén, póló és egyéb sportmérkőzésekre használták. A Csovringi sugárút, az Éden Kertek és Millennium Park határolja.
Rabindra Sarobar avagy „A Tó”. Ez egy városi park mesterséges tóval.
A Sós Tó Központi Park, Bidhan Nagar elővárosban van. A nagy kiterjedésű park peremén van a központja a számítástechnikai cégeknek és a kormányhivataloknak.
Az Indiai Botanikus Kert, 1,1 km², 1786-ban alapították
Alipore Állatkert, 1875
Millennium Park, a Hugli folyó partjánál
A Polgárok Parkja, szemben a Nandannal
Elliot Park
Nalban
Prinsep Ghat
Nandan
Subhas Sarovar
Outram Ghat
