Göteborg település Svédország nyugati partvidékén, Västra Götaland megyében. Stockholmtól, Oslótól és Koppenhágától nagyjából egyenlő távolságra látható. Népessége 549 839 fő ezzel Stockholm után az állam második leghatalmasabb települése, Skandináviában az ötödik, az Európai Unióban mindazonáltal az 55. legnépesebb. Västra Götaland megye székhelye.
A települést II. Gusztáv Adolf svéd király alapította 1621-ben. Karakterét a tenger (a Kattegat) közelsége komolyan befolyásolja: a Göta-folyó torkolatánál fekszik, és Skandinávia legforgalmasabb kikötőjét tudhatja magáénak.
A település neve a kapu (svédül: Göte) szóból származik.
A 17. században sokat változott a neve. 1605-ben Giötheborg, 1607-ben Göteborh ill. Gothenburg, 1619-ben Gamble Gotenborg alakban írták a település nevét.
A települést angol, holland és német nyelven sokáig régi nevén, Gothenburgként, franciául mindazonáltal Gothembourgként emlegették, de napjainkban a legtöbb nyelvben ezeket az elnevezéseket felváltotta a svéd Göteborg forma.
Több kulturális eseménynél Göteborg alakot használnak, miközben a Göteborgi Egyetem angol neve University of Gothenburg.
A település a Kattegat keleti oldalán, a Göta-folyó és a Göta-csatorna szélén terül el. Agglomerációjához tartoznak a megyén belül Ale, Härryda, Kungälv, Lerum, Mölndal, Partille, Stenungsund, Tjörn és Öckerö községek, a szomszédos Halland megyéből ugyanakkor Kungsbacka község.
A régióban fellelt romok alapján a térség már 8000 éve is lakott volt. A viking kor emlékei közül kiemelkedik az äskekärri hajó, Svédország egyetlen és Skandinávia legjobb állapotban fennmaradt viking hajója. Viking kori érmék, arany- és ezüstékszerek még napjainkban is előkerülnek a Göta-folyó környékéről, amit izlandi sagák kardinális vízi útként említenek. A 11. század elején viking királyok jó néhány csatát vívtak a folyó mentén.
A folyó torkolatvidéke a 12. század óta meghatározó kereskedelmi centrum. A középkorban Lödöse települése (40 km-re a mai Göteborgtól a Göta-folyón lefelé) kardinális kereskedelmi állomás és kikötő volt. Stratégiai okokból (a folyón lentebb elhelyezkedő norvég Båhus erőd közelsége folytán) a települést közelebb költöztették a tengerhez, viszont a korszerű településnek (Nya Lödöse, azaz Új-Lödöse) is megvoltak a maga problémái, és a lakosoknak a régi Älvsborg erődbe kellett menekülniük. Az erődöt II. Frigyes dán király a Háromkorona-háborúban, 1563-ban bevette.
A 17. század elején Svédország a nyugati partvidéknek csak egy részét uralta. A kísérlet, melyet 1607-ben tettek egy Gothenburg nevű település alapítására a közeli Hisingen szigetén, a kalmárháború okán kudarcba fulladt, de II. Gusztáv Adolf király kísérlete ugyanerre 1621-ben sikeresnek bizonyult. A települést hollandok, holland minta alapján építették, szigorú rendben megtervezett utcák és mesterséges csatornák rendszerével és egy nagy térrel (ez a mai Gustaf Adolfs Torg). A 17. században a hivatalos nyelvek a holland, a német, a svéd és az angol voltak.
A későbbi háborúk folyományaként 1658-ra a keleti dán tartományok a Roskildei béke értelmében Svédországhoz kerültek, ezáltal a Gothenburgtól északi irányba és délre fekvő Bohuslän és Halland svéd területekké váltak, a település ezáltal kevésbé volt veszélyeztetett helyzetben. Ennek hála a nyugati partvidék lényeges kikötőjévé és kereskedelmi központjává fejlődött. A skót Colin Campbell és Niclas Sahlgren gothenburgi kereskedő 1731-ben megalapították a Svéd Kelet-indiai Társaságot, Svédország első internacionális kereskedelmi társaságát, melynek székhelye a településben volt. Hajói selymet, porcelánt, teát, bútorokat, drágaköveket, fűszereket és a kor más luxuscikkeit szállították a település kikötőjébe. A társaság egészen a 18. század végéig felettébb sikeres volt; 74 év alatt összesen 132 expedíciót indított. Tulajdonosai közt több skót és svéd üzletember volt. A Kínával való kereskedelem fellendülése új szokásokat is meghonosított: elterjedt a tea, a rizs, az arrak puncs és több új zöldség; a jómódúbb családok mindazonáltal monogramjukkal díszített porcelánkészleteket vásároltak. Az utolsó hajó 1806-ban érkezett Kelet-Ázsiából.
A 19. században a település az iparosodás útjára lépett, nagyrészt a skót és angol üzletemberek érkezésének hála. Az évek idején sokan meggazdagodtak, és vagyonukból kórházat, könyvtárat (Sahlgrenska Kórház), egyetemet (Chalmers Műszaki Egyetem) hoztak létre. A település a század végén nyerte el mai arculatát széles útjaival, parkjaival és kőépületeivel.
1998. december 31-ig Göteborg és Bohus megye székhelye volt, attól kezdve a három korábbi megye összevonásával létrejött Västra Götaland megye centruma.
A településnek két internacionális repülőtere van; a legtöbb nagy európai településbe minden nap indul közvetlen járat. Fő repülőtere a Göteborgtól 20 km-re látható Landvetter melletti Göteborg-Landvetter repülőtér. A kisebb, a Göteborg City repülőtér a településtől 14 km-re északnyugati irányba fekszik. Reptérbusszal mindkettő 20 perc alatt elérhető a városközpontból.
Vasúton a legtöbb svéd és norvég településsel napi több expresszvonat köti össze, de több európai fővárossal is napi szintű kapcsolata van. Stockholm, Koppenhága és Oslo úgyszintén három óra alatt válik hozzáférhetővé. Fontosabb vasútállomásai a Centralstationen (“Központi állomás”) és a Nils Ericson Pályaudvar, ahonnét nagyon sok távolsági autóbuszjárat is indul. A Göteborg-Oslo vasútvonal egész kétvágányúsítását és a menetidő 2 órára csökkentését 2019-re tervezik.
A göteborgi kikötő a legnagyobb Skandináviában. Minden évben 10 940 hajó köt ki itt. Naponta indulnak kompok Frederikshavnba és Kielbe, de a környező szigetek közlekedését is kompok szolgáltatják. A kikötőben minden évben 2,65 millió komputas fordul meg.
A helyi és regionális közösségi közlekedést a Västtrafik biztosítja. 12 villamosvonalát 237 jármű szolgálja ki.
A közúti kapcsolatot Oslo felé az E6-os európai út és a határon átívelő 2005-ben átadott Svinesund híd biztosítja. A települést érinti az E20-as és az E45-ös európai út is.
A településen keresztülhalad a 3-as és a 12-es számú EuroVelo kerékpáros útvonal.
A Liseberg vidámpark, Skandinávia legnagyobb vidámparkja a belvárosban van, és Svédország egyik legjelentősebb turistalátványossága. A Liseberget és a karácsonyi vásárt minden évben 3 millió vendég keresi fel. Mellette van az Universeum nevű akadémiai centrum. A belvárosra és a kikötőre elegáns kilátás nyílik a GötheborgsUtkiken kilátóból.
