A Banff Nemzeti Park Kanada első nemzeti parkja, amit 1885-ben hoztak létre. A park Albertában fekszik és egyike a kanadai Sziklás-hegység nemzeti és tartományi parkjainak, amelyek a Világörökség listájára kerültek. Kiterjedése 6641 km², alpesi hegységek, tavak százai, óriási jégmezők gleccserek, számtalan folyó és patak jellemzi. A Banffot északról a Jasper Nemzeti Park, nyugatról a Yoho Nemzeti Park és délről a Kootenay Nemzeti Park övezi. A Transzkanada főútvonal áthalad a park területén. A nemzeti parkban több mint huszonöt 3000 m-nél magasabb hegycsúcs van.
A Banff Nemzeti Park neve ezelőtt Sziklás-hegység Park (Rocky Mountains Park) volt, és alapításának legfontosabb célkitűzése a Sulphur-hegységben van meleg ásványvízforrások védelme volt mindössze 26 km²-en. A park területét szakaszosan növelték, és nevét 1930-ban Banffra változtatták. Az 1. és 2. világháborúban a park területén eltérő táborok működtek. Az első világháború alatt egy internálótábor volt a Castle-hegyen, ahol, német, osztrák, ukrán és magyar emigránsok éltek. A második világháború alatt a park területén börtöntábort működtettek.
A kanadai Sziklás-hegységet üledékes kőzetek alkotják, mint a pala, a homokkő, a mészkő és a kvarcitok. A Banff geológiai alakja a földtörténeti kor jura időszakában alakult ki. Két leglényegesebb hegylánca a Rundle- és a Temple-hegység. A hegységek aránylag fiatalok, mindössze 80-120 millió évvel ezelőtt emelkedtek ki. A tájat a továbbiakban az erózió formálta, nem utolsósorban a jégkorszaki erózió, amely széles, U-alakú völgyeket vájt a hegyláncok közé. A hegységben napjainkban is számtalan gleccser és jégmező van. A legnagyobb jégmezők közé sorolható a Wapta és a Waputik, mindkettő a Banff és a Yoho Nemzeti Park határán terül el. A Wapta kiterjedése megközelítőleg 80 km², s a Nagy Kontinentális Vízválasztó Banff felőli oldalán több gleccserre szakad. A Banff északi részén fekvő Columbia-jégmező Észak-Amerika legnagyobb jégmezője, 325 km² kiterjedésű.
Három éghajlati öv, az alpesi, szubalpesi és hegyvidéki határozza meg a növényzet jellegét. A magashegységi, fátlan övezettől a az alacsonyabb, eltérő fenyőfajokból álló erdőkig és füves területekig a növényzet túlságosan változatos. Emlős-, madár- és másfajta állatfajok százai élnek itt, közülük pár már a kihalás szélén áll kis létszáma vagy más okok folytán. A Banff Nemzeti Park egyike a leglátogatottabb nemzeti parkoknak a világon, és a sok turista óriási károkat okoz a park élővilágában. A parkon átvezető főutakon minden évben állatok (medvék, szarvasok) ezreit gázolják halálra. A parkok határához közeli építkezések, vadászati tevékenységek is sok kárt okoznak a határokat nem ismerő állatok részére.
A Lake Agnes egy kis hegyi tó a az Albertai Banff Nemzeti Parkban, Kanadában.
A tó felülete 0,52 négyzetkilometer, csaknem 3,5 kilométerre a Lake Louise-tól. Mint a Banff Nemzeti Park része természetvédelmi zóna, a világörökség része.
A környezetet az erózió formálta, elsődlegesen a gleccserek. A tavakat körülvevő sziklák vízszintes rétegezettségű, üledékes kőzetből épülnek fel. Mint a kanadai Sziklás-hegység többi része, ez is a tengerek mélyén képződött, ezután a föld tektonikus mozgása emelte a magasba, míg összetöredezett.
A tavat körölvevő sziklákon két fenyőfajta látható, melyeket a fenyők tűje alapján lehet megkülönböztetni. Az egyik az Engelmann lucfenyő, amely nevét egy botanikusról kapta. Az Engelmann lucfenyő kérge durva, hullámos. A másik fenyő sima, szürke kérgű. 1886-ban Lady Agnes Macdonald látogatást tett ezen a zónában egy kanadai Pacific Railway gőzmozdonnyal, ezután egy későbbi utazása esetén (1890-1894) sétált fel a tavakhoz. A tradíció alapján innen származik a tó neve.
A Lake Herbert hegyi tó az Albertai Banff Nemzeti Parkban, Kanadában, az Icefields Parkway mentén. Mint a Banff Nemzeti Parkrésze természetvédelmi szféra, a világörökség része. A tó a kanadai Sziklás-hegység lábánál fekszik. A tavat a Bow folyó táplálja, a vizét is ez vezeti el.
A környezetet az erózió formálta, legfőképp a gleccserek. A tó szélén a széttöredezett sziklák mellett jól láthatók a gleccserek által megalakított hordalékhalmok, a morénák. A tó zöld színét a Wapta jégmező és a Bow gleccserből származó lebegő porszemek, a gleccser mozgása alatt a jég által lecsiszolt apró szemcsék okozzák.
A tó partját az éghajlatra sajátos fenyőerdők borítják. A sziklás részeken, a sziklák réseiben sokféle színű vadvirág látható. Főleg a harangvirág és hanga sajátos a havasi klímájú területre.
Állatvilága is változatos, a madarak és a halállomány mellett 53 féle emlős él ezen a tájon. Sajátos patásállata a jávorszarvas, ragadozók a medvék. Megtalálható itt a ritka szürkemedve, a grizzly, és gyakran felbukkan a feketemedve.
Kedvelt túrázó hely, akár gépkocsival, akár gyalogosan bejárható. A kilátókból jó fotózási sansz nyílik.
