Bled település és az ugyanolyan névvel illetett község centruma Északnyugat-Szlovéniában, a Felső-Krajna régióban. A Júliai-Alpokban látható, kedvelt turistaközpont.
A helység kiterjedése már a kőkorszak óta lakott. A bledi vár első említése II. Henrik 1004. április 10-re datált adományozólevelében látható, mikor Uelden néven I. Albuin brixeni püspöknek adományozta a vidéket. Az 1278-as dürnkruti csata után Habsburg Rudolfhoz került, mikor legyőzte II. Ottokár cseh királyt. 1364-től Bled a középkori Krajnai Hercegség része volt, ezután 1809 és 1816 közt a Napóleon által megvalósított Illír tartományokhoz kötődött. 1813-ban Ausztria visszafoglalta, 1816-tól az Illír Királyság, 1849-től a Krajnai Hercegség osztrák koronatartomány része lett 1918-ig.
Az Osztrák-Magyar Monarchia széthullása után a területet 1918-ban a Jugoszláv Királysághoz kapcsolták, Bled Karađorđević kormányzó nyári lakóhelye lett. Ezt a hagyományt Josip Broz Tito is folytatta, ő is itt építtette fel nyári lakhelyét (ma ez a létesítmény egy luxusszálloda).
Bled 1996-ban lett önálló község. 2000-ben ide tette székhelyét a IEDC-Bled School of Management.
Bled Szlovénia-szerte ismert Bledi krémes nevű vaníliakrémeséről (kremna rezina vagy kremšnita – a név eredete a német Cremeschnitte, azaz „krémes szelet” szóra vezethető vissza).
Itt írták alá 1938-ban a bledi egyezményt és 1954-ben a Balkán-paktum politikai együttműködésről szóló részét.
Bled legnagyobb turisztikai attrakciója a gleccservájta Bledi-tó. Felette egy szirten mindazonáltal az emblematikus Bledi vár érzékelhető.
A 19. század második felében Arnold Rikli (1823-1906) svájci üzletember kimagaslóan hozzájárult a település turisztikai fejlődéséhez. Az enyhe éghajlat okán Bledet már jó néhány arisztokrata látogatta akkortájt a Föld minden tájáról. Ma kardinális kongresszusi és sportközpont (golf, horgászat, lovaglás), ráadásul hegyi túrák kiindulópontja, melyek egy része a közeli Triglavi Nemzeti Parkba vezet a Vintgar-szurdok felé.
A Bledi-tó (szlovénul Blejsko jezero) Szlovénia második legnagyobb tava a Júliai-Alpokban, festői környezetben, hegyekkel és erdővel körülvéve. A tó Bled községben látható az állam északnyugati részében, a Triglavi Nemzeti Parkon belül, a fővárostól, Ljubljanától 55 km-re, északnyugati irányba. 2,1 km hosszú és 1,4 km széles. Gleccserek alakították, morénák veszik körül. Glaciális és tektonikus eredetű. Kiterjedése 145 hektár. Közkedvelt idegenforgalmi célpont.
A „Bledi-sziget” (Blejski otok) a tó centrumában felfedezhető kis sziget.
A tó centrumában egy kis szigeten áll a Nagyboldogasszony-templom. A szigetről gyakran hallani harangzengést, mivel az a hiedelem, hogy aki háromszor megrántja a harang kötelét, annak nagy szerencséje lesz. A szigeten már az őskorból való nyomokat is találtak. A templom előtt itt állt Živa, a szláv szerelem- és termékenységistennő szentélye. A szigetre csónakkal, vagy a helyi, Pletna nevű bárkával lehet eljutni.
Több építmény látható itt, de a legkiemelkedőbb a Szűz Mária búcsújáró templom, ami a 17. században épült barokk stílusban. Bámulaltos freskók díszítik. Tornya 52 méteres. A lépcső, ami a templom tetejébe vezet, 98 lépcsőfokból áll. Gyakran tartanak itt esküvőket, keresztelőket.
A sziget templomához 99 lépcső vezet. Esküvőkkor a szokás alapján a vőlegény által vezetett menyasszonynak ez úton csendben kell vonulnia.
A Sava Bohinjka vagy Bohinji-Száva folyó Szlovénia északnyugati részén. A Száva egyik forrásvize a hosszabb Sava Dolinka mellett. Folyása alatt többször nevet változtat. Bár vízgyűjtő kiterjedése kisebb, vízhozama nagyobb testvérfolyójáénál, mivel vízgyűjtőjének felső része az egyik hatalmas vízbőségű táj az országban.
A folyó a Júliai-Alpokban, a Triglav hegyvidékén ered, felső fejezete a Triglavi Nemzeti Park részeként védettséget élvez. Ez a tájék nagy vízbőségű.
Bohinj völgyébe Szlovénia leglátogatottabb vízesése, a 71 m magas Savica-vízesés formájában lép be. Komarča alatt Savica néven ismert.
A Bohinji-tavat Jezernica néven hagyja el a Keresztelő Szent János-templom mellett nevezetes kőhíd alatt, ezután pár száz méter után egyesül a Mostnica patakkal, és innentől viseli a Sava Bohinjka nevet. 150 m-rel lejjebb egy szurdokban vág át egy mészkő-vonulaton, ezt követően Bohinjska Bistricánál felveszi a Bistrica vizét. Nomenjnél északi irányba, ezt követően Blednél keletre fordul, amíg Radovljicánál egyesül a Sava Dolinkával, a Szávaként.
A folyó nagyon sok látványosságot érint Bohinjban, példaként a Savica-vízesést, a Bohinji-tavat, a Keresztelő Szent János-templomot és a bohinji vasútvonalat.
Nagyon sok szabadidős tevékenységre alkalmas, például a horgászatra, raftingra, kajakozásra, kenuzásra, ugyanakkor a nyári időszakban úszásra is (bár hőmérséklete ritkán emelkedik 20 C fölé).
