Bécs (németül: Wien) Ausztria fővárosa és egyben leghatalmasabb települése, emellett az állam kilenc szövetségi tartománya közül az egyik. Bécs az állam politikai, kulturális, kereskedelmi, ipari és közlekedési centruma. 2013-ban a regisztrált lakónépessége meghaladta az 1,75 millió főt, és ezzel Ausztria legnépesebb, ezenfelül az Európai Unió 6. legnépesebb települése. A 20. század elejéig Bécs volt a Föld legnagyobb német ajkú helysége, mára a második a német főváros, Berlin után. A település közel helyezkedik el a cseh, a szlovák és a magyar határokhoz, és három nagyobb településhez, Pozsonyhoz, Brnóhoz és Győrhöz.
Bécset már a kelták is lakták, ezt követően a rómaiak hoztak létre itt egy fontos települést, Vindobona néven. A település a középkorban sem vesztett jelentőségéből, ezután később az Osztrák-Magyar Monarchia fővárosa lett A főváros mellett, egészen a Monarchia első világháborút követő felbomlásáig. Központi funkciója napjainkban is meghatározó, ez az ENSZ harmadik székhelye New York és Genf mellett, emellettés itt székel még az EBESZ, az OPEC és jó néhány másfajta internacionális és társadalmi szervezet, amellett több internacionális rangú kongresszusi helyszínként is szolgál, amellett elismert vásárváros is. Itt székel az Osztrák Köztársaság szövetségi kormánya, az államfő, a Legfelső Bíróság és az Alkotmánybíróság is.
Történelmének, nagyszámú kulturális és művészeti értékeinek betudhatóan egyike Európa legkedveltebb idegenforgalmi célpontjainak, a 2011-es adatok alapján Bécs a Föld 31. és a kontinens 11. leglátogatottabb települése. A Mercer ranglistája alapján évek óta a Föld legélhetőbb települése.
Bécs a Duna két szélén, a Bécsi-medence (Wiener Becken) északnyugati végében fekszik.
Nyugati peremén kezdődik az Alpok vonulatához tartozó Bécsi-erdő (Wienerwald). A település ősi kereskedelmi utak találkozásánál épült: itt keresztezte egymást a Duna mentén futó kelet-nyugati út, mely a Kárpát-medencét kötötte össze Bajorországgal és az észak-déli borostyánút, amely kapocs volt a Baltikum és az Adria közt. Bécs mindössze 40 km-re fekszik a szlovák, 60 km-re a magyar és 90 km-re a cseh határtól, ennek jelentősége különösen az 1989-es változások után növekedett meg.
A település legmagasabb pontja a Hermannskogel (543 m), a legalacsonyabb ugyanakkor Lobau (151 m).
A Kärntner Straße környékén
Szent István-székesegyház (Stephansdom): 97 m magas tornyával a település szimbóluma. Méretei: 137 m hosszú, 37 m széles, 28 m magas a főhajó, 22 m magas a mellékhajó.
Kapucinusok temploma (Kapuzinerkirche) a Habsburgok kriptájával (Kaisergruft): 1622-1633 közt épült, kívül-belül szerény megjelenésű templom. A kolduló szerzetesek csak az 1670-es években telepednek meg a településben, ekkor kapják meg az épületet. A kripta 1633 óta a Habsburgok temetkezési helye. A termeket 1622-1909 közt formálták ki, a restaurálás 2002-2003 közt zajlott. 144 szarkofágot rejt, köztük 12 császár és 16 császárnő sírját. Nem nyugszik itt: II. Ferdinánd (Graz) és II. Rudolf (Prága).
A Ringen
1857-58: lerombolták a Ring helyén álló bástyákat és kezdetét vette a várfalak előtti füves tér beépítése. Maga a Ring (Ringstraße) kb. 3,5-4 km hosszú, 57 m széles körút, két végénél a Duna-csatorna (Donaukanal) zárja le. Az épületeket a nemesi és pénzarisztokrácia elemei építtették a kor nagyfokú művészeivel. Stílusuk: romantika, eklektika, neoreneszánsz, neoklasszicista, azaz Ringstraßen-stílus (Ringstraßenstil).
Stubenring
Urania Csillagvizsgáló: 1910, Ferenc József közben létesült, tetején kis Csillagvizsgáló áll.
Kormányépület: Ludwig Baumann tervezte, 8 udvara van. A Monarchia Hadügyminisztériuma volt, elején osztrák katonaszobrok állnak, előtte Radetzky marsall (1766-1858), K. von Zumbusch alkotása.
Posta-takarékpénztár: 1904-06, Otto Wagner építette a bécsi szecesszió stílusában.
Iparművészeti Múzeum: 1868-ban H. von Ferstel alkotta itáliai reneszánsz stílusban. Hozzátartozik az Iparművészeti Főiskola. Gyűjteménye: keleti szőnyegek, bécsi porcelánok, üveg- és dísztárgyak.
Települési Park (Stadtpark): a Wien folyó választja ketté, centrumában tavacska fekszik. 1862-ben nyitották meg a nagyközönség részére, főbejáratát 1906-ban F. Ohmann gyártotta. Szobrai: Schubert (1872 Kundmann), J. Strauss (1923 Hellmer), Hans Makart (1898)
Állami Operaház (Staatsoper): az internacionális zenei élet centruma. 1861-69 közt August Sicard von Sicardsburg és Eduard van der Nüll tervei alapján készült, francia neoreneszánsz stílusban. 1869. május 25-én: Mozart Don Giovanni című darabjával nyitotta meg kapuit. Ferenc József a nyitóceremónián megkritizálta az ház homlokzatát, így Nüll felakasztotta magát. 1945-ben súlyos légitámadások érték, romba dőlt, külsejét az eredeti alapján restaurálták, de belsejét korszerű technikai készülékekkel újították fel. 1955-ben Beethoven Fidelio című operájával avatták újra. Nézőterén 2200 vendég fér el, minden februárban a Bécsi Operabál (Wiener Opernball) színhelye (csak itt nyitják balról a keringőt!). A színház két oldalán megfigyelhető szökőkutak a turisták és szerelmesek találkozóhelye.
Goethe emlékmű: Edmund von Hellmer 1900-ban készült alkotása. Az ülő alakot tehetség, tudomány, költészet és igazság megtestesítői veszik körül. Goethe akarata alapján ül a szobor, mert nem kívánt több száz évig állni.
Schiller emlékmű (vele szemben áll) a Képzőművészeti Akadémia (Akademie der bildenden Künste) olasz neoreneszánsz stílusú bejáratával szemben. Az Akadémia 1692-ben alakult, a legrégebbi német művészeti főiskola.
Várkert (Burggarten): 1818-20 közt kialakított kert, hajdan a császári család pihenőhelyéül szolgált. 1919 óta nyilvános park, centrumában mesterséges tóval, északkeleti peremén pálmaházakkal. A kert legjobb kinézettel rendelkező szobrai: Mozart (1896 márvány), I. Lotaringiai Ferenc lovasszobra, I. Ferenc József, Herkules az oroszlánnal csoport.
Heldenplatz
Hofburg: az épületegyüttesben 18 épületrész, 54 lépcsőház, 19 udvar és 2600 helyiség van. A mai létesítmény 800 éven át alakult ki, 1215-1913 közt jött létre, de még folytatták volna. Sok helyen átjárható épületegyüttes: „a jó császár tulajdonképpen átjáróházban él” – mondta egy alkalommal Ferenc József. Gótikus emlékek: az eredeti periódusból csak a Várkápolna részletei maradtak fenn. Reneszánsz emlékek: Svájci-kapu és Követ lépcső, Amáliavár, Istállósvár. Barokk emlékek: a Lipót-szárny, továbbá a VI. Károly császár által építtetett szárny: Nemzeti Könyvtár, Lovarda, Birodalmi kancellária (Fischer von Erlach).
Maria-Theresien-Platz
Művészettörténeti Múzeum (Kunsthistorisches Museum): 1872-1881, Gottfried Semper és Carl von Hasenauer alkotása, olasz neoreneszánsz királyi kastély. 1891-ben Ferenc József nyitotta meg a publikum előtt.
Természettudományi Múzeum (Naturhistorisches Museum): 1872-1881, G. Semper és K. Hasenauer alkotása, olasz neoreneszánsz királyi kastély. Földszintjén: kőzetek, meteoritok, ásványtani bemutató, őslénytani gyűjtemény érzékelhető. Emeletén állat- és növénytani részleg van.
Mária Terézia szobra: a tér centrumában a császárné emlékműve áll, 20 m magas, kezében jogarral és a Pragmatica sanctióval. A művet K. Kundmann és Caspar von Zumbusch 1887-ben emelte.
Vásárpalota (Messepalast): 1723-ban épült, eredendően udvari istállónak és kocsitárolónak (Hofstallungen), id. J. B. Fischer von Erlach tervezte. 1922-től a bécsi Internacionális Vásárok egyik kiállítási színhelye volt, később már csak szakmai jellegű vásárokat tartottak itt. 1989 és 2001 közt az épületben és udvarán formálták ki a korszerű múzeumi negyedet (MuseumsQuartier, MQ).
Népszínház (Volkstheater): 1889, a Fellner és Helmer társaság alkotása.
Dr. -Karl-Renner-Ring
Parlament: épült 1873-1883 közt görög klasszicista stílusban, építője: Theophil Hansen. Előtte Pallas Athéné-kútja áll, és egy 5 m magas Pallas Athéné istennő (Kundmann alkotása). Az objektum centrumában, a főbejárat mögött helyezkedik el a 40 m x 23 m alapterületű, terjedelmes oszlopcsarnok. Két oldalán a Szövetségi Gyűlés ülésterme és a Szövetségi Tanács ülésterme látható.
Népkert (Volksgarten): két háza a Cortisches Kaffeehaus (1820) és a Tézeusz-templom (1821, Pietro Nobile, athéni minta után). Emlékművei: Grillparzer (1898), Erzsébet királyné (1907, F. Ohmann-H. Bitterlich), és Canova: Tézeusz-szoborcsoport.
Városháza (Rathaus): épült 1872-83, Friedrich Schmidt alkotása, Kajetan Felder polgármester kezdeményezése alapján. Mintája a késő középkori holland vásárcsarnok, a brüsszeli városháza. Neogótikus királyi kastély, 100 m magas, óratornyos, tetején az ún. Rathausmann szobra (3 m, Alexander Nehr). Előtte a Rathausplatz az adventi vásár (Christkindlmarkt) szokásos színtere. Nyolc szobor áll itt, a teret régen katonai parádék részére tartották fenn.
Dr. -Karl-Lueger-Ring
Burgtheater: 1874, G. Semper és K. Hasenauer műve a drezdai operaház reneszánsz és barokk formaelemeivel. Nézőterét 1945-ben bombatalálat érte.
Bécsi Egyetem (Universität Wien): 1873-1883 közt épült, H. von Ferstel munkája. A neoreneszánsz épülettömb könyvtára kétmillió kötetet őriz.
Rooseveltplatz
Fogadalmi templom (Votivkirche): 1853-ban, egy Ferenc József elleni merénylet után keletkezett terve. A császárt egy csákvári Libényi János nevű szabólegény akarta leszúrni. I. Miksa mexikói császár kérésére épült templom a bécsi nép adományaiból. Készült 1856-1879, Ferstel alkotása.
Schottenring
Börze: 1847-1877, Theophil Hansen műve, reneszánsz hatású, négyszögletes tömb. Belseje 1956-ban kiégett, keresztül kellett alakítani.
Ringturm: 1953-1955 közt emelték E. Boltenstern tevei alapján. A 20 emeletes magas ház zárja a Ringet.
A városközponton kívül
Belvedere Királyi kastély (Schloss Belvedere): 1700-1723 közt épült ki Eugen von Savoya (Savoyai Jenő) herceg nyári rezidenciájaként. Ő nem lakta, csak fogadásokra használta. Építésze: Johann Lukas von Hildebrandt.
Hundertwasser-ház (Hundertwasserhaus): Friedensreich Hundertwasser osztrák építész és festő egyik legnevezetesebb műve, amely 1983 és 1986 közt épült.
Schönbrunni kastély (Schloss Schönbrunn): nevét egy közeli jóvízű forrásról kapta. A mai királyi kastély 1695-1713 közt keletkezett Fischer von Erlach tervei alapján. 1918-ig Schönbrunn volt a Habsburgok állandó nyári lakóhelye.
Gasometer: a Simmering (11.) kerületben 1896-ban épült négy, a települési gáz tárolására szolgáló gáztartály. A használaton kívül helyezett tartályokat 1999 és 2001 közt revitalizálták, belsejükben szórakoztató- és üzletközpontot, lakóhelyeket, diákszállásokat és irodákat alakítottak ki.
