Lakitelek, a holt-Tisza menti nyaralóhely

Lakitelek, a holt-Tisza menti nyaralóhely

Lakitelek nagyközség a Duna-Tisza közén Bács-Kiskun megyében, a Tiszakécskei járásban, Kecskeméttől és Kiskunfélegyházától egyenlő távolságban a Homokhátság és a Tisza-völgy találkozásánál. A mai község Kecskemét település birtokaiból, puszták egyesítésével alakult meg. Most külterületként Lakitelekhez tartozik: Felsőalpár, Kisalpár, Árpádszállás, Szikra, Szikra-Oncsatelep, Kapásfalu, ráadásul Tőserdő.

Lakitelek, a holt-Tisza menti nyaralóhely
Lakitelek, a holt-Tisza menti nyaralóhely

Budapesttől 120, Kecskeméttől 27 kilométerre fekszik, a Tiszától mindössze 3 kilométer választja el.

Közlekedési csomópont jellegének betudhatóan több irányból is könnyűszerrel megközelíthető. Legkézenfekvőbb közúti megközelítési útvonala – úgy a megyeszékhely, mint Békés megye felől – a 44-es főút; Tiszaalpár, amellett Tiszakécske felől a 4625-ös, Szentkirály felől a 4622-es úton válik hozzáférhetővé, Kapásfalu, Szikra és Tőserdő településrészeit mindazonáltal a 4505-ös út kapcsolja össze. Közigazgatási határának legészakibb pontját érinti a Szentkirály-Tiszakécske közti 4623-as út is.

Vasúton a MÁV 145-ös számú Szolnok-Kecskemét-vasútvonalán és a 146-os számú Kiskunfélegyháza-Kunszentmárton-vasútvonalon szintén rendelkezésre áll, e két vasútvonal Lakiteleken keresztezi egymást. A két vonalnak együttesen öt megállási pontja van Lakiteleken, ezekből a legszámottevőbb Lakitelek vasútállomás. Világoshegy megállóhely és Szikra megállóhely a kecskeméti, Tőserdő megállóhely a félegyházi vonalon van, Árpádszállás megállóhely mindazonáltal a két vonal együttes szakaszán.

Lakitelek, a holt-Tisza menti nyaralóhely
Lakitelek, a holt-Tisza menti nyaralóhely

A helység nevét 1075-ben Bocz néven említette első alkalommal oklevél, mikor is az uralkodó Alpár mellett egy Bocz nevű udvarnokot adott családjával egyesült erővel a garamszentbenedeki apátságnak. Ennek a Bocznak a nevét tarthatta fenn egyrészt a Bocz nevű halastavas hely, amit 1276-ban Alpár után említettek, mint a Bor-Kalán nemzetségbeli Nána adományát a margitszigeti apácák részére, másrészt 1489-ben Bocztelek a garamszentbenedeki elveszett birtokok közt szerepelt.

Mai kiterjedése a Kecskeméthez tartozó puszták egyesítésével alakult ki 1949-1950-ben. Ezek a külterületi lakott helyek: Felsőalpár, Kisalpár, Oncsa-telep, Árpádszállás, Szikra, Kapásfalu voltak.

Látnivalói

  • Római katolikus plébánia
  • Református templom
  • Népfőiskola
  • Tősfürdő – Lakiteleki Termálfürdő: Az itteni víz alkálihidrogén-karbonátos gyógyvíz, amely összetételénél fogva alkalmas vegetatív idegrendszeri zavarok és mozgásszervi megbetegedések kezelésére, emellett baleseti rehabilitációra. Hat medence, egy csúszda és sok kényelmet biztosító szolgáltatás üzemel.
  • Kiskunsági Nemzeti Park része: Tőserdő
  • Tőserdő kastély