Arizona az Amerikai Egyesült Államok 48. tagállama. Az állam délnyugati részen látható. Nagyrészt sivatagi éghajlatú, a nyarak roppantul forrók, a telek enyhék. Északi területén fenyvesek fedezhetők fel. Határos Új-Mexikó, Utah, Nevada és Kalifornia államokkal (ezenfelül egy ponton Colorado állammal) és 626 km hosszan a mexikói Sonora és Alsó-Kalifornia államokkal. Az állam leghatalmasabb települése s egyben a fővárosa is Phoenix.
Arizona sivatagi klímájáról ismert, ahol a nyár szélsőségesen forró, a tél enyhe, de az állam északi fenyőerdővel borított része és a hegyvidék hidegebb, mint a sivatagi tájék.
A Grand Canyonon kívül több nemzeti parkja és védett kiterjedése van, ezeken kívül indián rezervátumok szintén felfedezhetőek itt.
Arizona az Egyesült Államok délnyugati sarkában helyezkedik el. Területét nézve a hatodik legnagyobb állam Alaszka, Texas, Kalifornia, Montana és Új-Mexikó után. Kiterjedése 295 254 km², s kb. 15%-a magántulajdonban van. A fennmaradó szektor erdő, parkok, védett területek, indiánrezervátumok.
Arizona a sivatagjairól ismert leginkább (pl. az állam délnyugati részén elterülő Sonora-sivatagról), amelyek növényzete rendkívüli, leginkább kaktuszfélékből áll. Éghajlata is ismert a szélsőségesen forró száraz nyarakról és enyhe telekről. Észak-közép része, a Colorado-fennsík (Colorado Plateau) tűlevelű erdővel van borítva, ellentétben az állam déli részén elterülő sivatagi Basin és Range területekkel.
Mint más délnyugati állam, Arizona helyrajzi tulajdonságai területről területre különbözőek. Hegyek és fennsíkok alkotják több mint felét az államnak. Itt találhatjuk a hírneves Ponderose fenyőt.
A Grand Canyon egy színes, lépcsőzetes felépítésű szakadék Észak-Arizonában, amit a Colorado folyó vágott ki magának rétegről rétegre közel kétmilliárd év alatt. A kanyon a Föld hét természeti csodáinak egyike. Részben a Grand Canyon Nemzeti Parkban helyezkedik el, ami az Egyesült Államok első nemzeti parkja. Theodore Roosevelt elnök jelölte ki a parkot védett területté. Hossza 445,78 km, szélessége 6 km-től 29 km-ig terjed, s több mint 1,6 km mély.
Utah és Arizona határán látható a Glen Canyon, ami a Colorado folyó Grand Canyon feletti fejezete. A Glen Canyon alsó fejezetének egyik legjobb kinézettel rendelkező része, a Horseshoe Bend, vagyis a lópatkó kanyar, ahol a kanyon és a folyó ténylegesen lópatkó alakot formáz a vörös sziklákban. Kicsivel feljebb, Page városánál kezdődik a Glen Canyon gát által kialakított Powell-tó (Lake Powell), ami az USA egyik hatalmas és leglátványosabb mesterséges tava, melyet a vízi sportok szerelmesei is használnak. Page települése közelében van az Antilop-kanyon – a víz által a homokkőből kifaragott 1-4 méter széles kanyon falai fantasztikus hullámokat formáznak, melyeket a kanyon tetejéről leszűrődő fény világít meg.
Éghajlat
Arizona kiterjedése nagy, így területenként éghajlati különbségek jelentkeznek. A déli sivatagi részen, ahol a vidék a legalacsonyabb, a nyár forró és száraz, a tél enyhe. Késő ősztől kora tavaszig az átlaghőmérséklet 15 C. November és február közt vannak a leghidegebb hónapok, ahol a hőmérséklet 4-24 C közt ingadozik, de nem ritka a fagyás sem. Február közepétől a hőmérséklet szakaszosan növekszik. A nappalok melegek, az éjszakák hűvösek. A nyári hónapokban, májustól júliusig, a legmelegebb időszakban (32-48 C) a levegő száraz, így a hőmérséklet-ingadozás az éjszakák és nappalok közt tetemes, akár 28 C különbség is előfordulhat.
Arizona évi átlagos csapadékmennyisége 322,58 mm.
A monszun szezon a nyár végén júliusban vagy augusztusban köszönt be. Ilyenkor a harmatpont drámaian emelkedik. Phoenix-ben a monszunszezonban a harmatpont hőmérséklete a 27 C-ot is elérte. Ez a forró nedvesség villámlást és vihart hozhat magával heves szél kíséretében, ami rendszerint rövid ideig tart.
A hurrikán és tornádó keletkezése ritka Arizonában, de nem képtelenség.
Arizona északi harmada, a magasföld jelentőségteljesen magasabban fekszik, mint a sivatagi rész, s éghajlata hűvösebb. A szélsőségesen hideg tél nem idegen. Mikor is egy hideg légtömeg elindul az északi sarkvidékről, akadálytalanul eljuthat idáig.
Indián rezervátumok:
Navajo Nation
Navajo zászló
Navajo nemzet kiterjedése
Hopi indián pap
A Navajo Nation (=navahó nemzet) egy rezervátum, félautonóm államalakulat kiterjed három állam, Utah, Arizona és Új-Mexikó területére. A Diné Bikéyah, vagy másképp navahóföld kiterjedése 69 930 km², az Egyesült Államok legnagyobb törzsi rezervátuma.
A navahó nyelvet a második világháború közepette titkos kódolt nyelvként használták. A csendes-óceáni csatákban a japán haditengerészet minden nehézség nélkül megértette az amerikai csendes-óceáni haditengerészet kommunikációját, így új kódrendszerre volt szükség. Phillip Johnston javaslatára az amerikai őslakos navahó indiánok ősi nyelvét használták fel erre. A navahó indián katonák nélkül az amerikai tengerészgyalogosok valószínűleg sosem tudták volna elfoglalni Ivo Dzsima szigetét.
A navahó törzs nehéz stádiumok közt küzd a fennmaradásért. Többnyire állattenyésztéssel, népművészeti és háziipari eszközök készítésével foglalkoznak. Ma a nemzet több mint 250 000 tagot számlál. Hosszú ideig a navahóföld nem volt más, mint egy elhagyatott szektor. 1920-ban olajat találtak, amely elősegítette a gazdaság fejlődését. Az olaj felfedezése szükségessé tette a rendezett adminisztrációs rendszer kialakítását. 1923-ban megalakult a navahó kormány.
A navahó rezervátum természetvédelmi régió. Északkeleti része kő- és homoksivatag, amely kanyonjaival, az évezredek esetén kialakult jellegzetes formájú szikláival megdöbbentő hatású. Ilyen kanyonok a Monument Valley, Canyon de Chelly, Canyon del Muerto.
A Canyon de Chelly vidéke évezredek óta lakott volt. A régészeti ásatások alapján a 4. századtól a 13. századig több kultúra emlékeire bukkantak.
Hopi
A hopi rezervátum a hopi és téva indiánok kiterjedése Arizonában Navajo és Coconino megyékben, amit a navahó indián rezervátum teljesen körülvesz. A rezervátum az állam északkeleti részén fekszik, s kiterjedése 6 557 km². A U. S. Census Bureau 2000. becslései alapján az ott élő népesség 6 946 fő volt.
