Mauritius egy kicsiny szigetállam az Indiai-óceánban, Madagaszkártól 900 km-re keletre fekszik.
Két nagyobb és több apró szigetből áll. Összterülete 2 046 km2; ebből maga Mauritius, a fősziget 1865 km2, a tőle még 560 km-re fekvő Rodriguez-sziget 104 km2, a csaknem 1000 km-nyire északi irányba van Agalega-szigetek 75 km2, a 400 km-rel északkeletre fekvő St. Brandon- és Cargados Carajos-szigetek összterülete mindössze 1,3 km2; a 22 sziget döntő része lakatlan korallszirt.
Mauritiust, Rodriguezt, a Franciaországhoz tartozó Réuniont és egy sor kisebb szigetet Mascarenhas-szigetcsoport néven foglalunk össze. Rodriguez Afrika legkeletibb pontja.
A fő sziget észak-déli irányban 58 km, kelet-nyugati irányban 47 km, kerülete 330 km.
Mauritius nagy része a délnyugat felé szakaszosan emelkedő központi fennsík. Legmagasabb csúcsa a 828 m-es Piton de la Petite Rivière Noire csúcs. Mauritiuson nincs aktív tűzhányó (ezzel szemben Réunionon igen). A fennsíkot a Moka, a Corps de Garde, a Pieter Both és még pár csúcs (a Piton du Milien, azonfelül a Motte a Thérese) veszi körül.
Rodriguez-sziget legmagasabb pontja 396 m, miközben az Agalega-szigetek két, homokpaddal összekötött korallszigetből áll. Legnagyobb folyója, a Grande Riviére 35 km hosszú.
Mauritius a Baktérítő közelében fekszik, ezáltal éghajlata szubtrópusi. A nyár decembertől júniusig, a tél júliustól szeptemberig tart. Nyári hónapokban az átlaghőmérséklet 30 C körül van, télen éjszaka 17 C, az ebéd utáni órákban 24 C körül. A kettő közt – szeptembertől novemberig – az átlaghőmérséklet 25 C és 28 C közt van.
A központi fennsík éghajlata eltér a sziget többi területén található éghajlattól: télen 12 C és 22 C közt, nyári hónapokban 18 C és 30 C közt van. A levegő párás és azt lehet mondani folyton esik az eső. A sziget délkeleti oldalán az éves csapadék eléri a 4000 mm-t; az északnyugati (esőárnyékos) parton “mindössze” 1000 mm.
Közel 900 fajta virágos növény és páfrány van, de a növények közül kb. 200 fajta sajnos közel áll a kipusztuláshoz. 44 őshonos állat élt a szigeteken, de sajnos 21 faj már kihalt és továbbiak állnak a kipusztulás szélén. Ezen folyamat megállítására megalkották a Black River Gorges Nemzeti Parkot, az őshonos madarak és denevérek részére.
A Gerald Durrell zoológus és író által 1963-ban hozott létre JWPT (Jersey Wildlife Preservation Trust) elemei fogságban szaporítják a veszélyeztetett állatokat, felnevelik, ezután szabadon engedik őket.
A tengerben óriásteknősök, dugongok és halak élnek, a szárazföldön madarak és gyümölcsevő denevérek. A gyümölcsevő denevérek a Black River rezervátumban élnek.
Őshonos faj a nappali gekkó. Őshonos volt a Földön valaha élt legnagyobb óriásteknős a mauritiusi nyereghátú óriásteknős. De az ember megjelenése után az 1730-as évekre kihalt.
Az őshonos madarak közül a mauritiusi sándorpapagáj, a rózsás galamb, a mauritiusi vércse és a mauritiusi paradicsom-légyvadász, az örvös papagáj, a mauritiusi szarkarigó, a nem őshonos madarak közül a vörösfülű bülbül, a házivarjú, a Malajziából érkezett pöttyös- és zebragalamb, illetve pásztormejnó él a szigeten.
A Kígyók szigetén tengeri madarak telepét találjuk: kormos és küszvágó csérek, kékpofájú szulák élnek itt.
A Kerek-szigeten fészkel a mauritiusi viharmadár más néven ékfarkú vészmadár, a trinidadi viharmadár és a vörösfarkú trópusimadár. A mindössze másfél négyzetkilométeres sziget egyúttal három fa-, három gyík- és két kígyófaj egyetlen élőhelye.
A sziget közepének fennsíkján, a “Fekete folyó szurdokában” formálták ki a Fekete-folyó Szurdok Nemzeti Parkot.
A közlekedés a szigetet behálózó autóutakon történik, lévén, hogy vasútszolgáltatás 1964 óta nem funkcionál a szigeten. Ahhoz, hogy a forgalmi torlódások megszűnjenek Curepipe és Port Louis közt, ajánlták egy könnyed vasútvonal (LRT) kiépítését, ez viszont mindeddig nem épült meg.
Mauritius legjelentősebb reptere a Sir Seewoosagur Ramgoolam Internacionális Repülőtér, mely a sziget délkeleti csücskében van. Ez szolgál bázisául az állam nemzeti légitársaságának, az Air Mauritius-nak, és ez fogadja a szigetre érkező utasszállítógépeket.
