Kairó, Egyiptom

Kairó, Egyiptom

Kairó (arabul: al-Káhirah), vagyis a Győzedelmes – Egyiptom fővárosa. Politikai, gazdasági, és kulturális centruma az országnak, az arab világnak és az egész Közel-Keletnek is. Itt ülésezik az egyiptomi kormány, itt látható minden állami és vallási központi hivatal és nagyszámú diplomáciai képviselet, továbbá az Arab Liga székhelye.

Kairó népessége mára meghaladja a 17 millió főt, ezzel Afrika és a Közel-Kelet legnagyobb, a Föld 13. legnépesebb települése. Tekintélyes Kairó 3435 négyzetkilométeren terül el. A nigériai Lagos régiója mellett ez Afrika legnagyobb agglomerációja. Mindazonáltal Egyiptomban nincs a lakóhelyekre bejelentkezési kötelezettség, nem hivatalos egyes vélemények alapján a nagytérségben 25 millióan élnek, ami az állam népességének közel harmada. Miközben a település hivatalos neve al-Káhira, a köznyelvben jellemzően csak az állam nevével illetik (Miszr), melyet a helyi nyelvjárásban Maszrnak ejtenek.

Kairó a Nílus folyó szélén és szigetein fekszik, Egyiptom északi részén, délre attól a ponttól, ahol a folyó kilép sivatagi völgyéből és három részre ágazik, a Nílus-deltát kialakítva.

A települést kormányzó irányítja, akit közvetlenül az elnök nevez ki erre a posztra. Egyetemek, főiskolák, színházak, múzeumok és emlékművek sokasága is hozzá tartozik a sokszínű városképhez. Ameddig Kairó nyugati részén főleg kormányzati építmények vannak, addig a keleti részen több ezer műemlék jellegű építmény, főleg mecsetek, mauzóleumok, paloták láthatóak. Kairó egykor a Föld leggazdagabb településének számított. A kultúra és a tudomány fellegvárában ma is érződik a régmúlt dicsősége: a történelmi óvárosban látható iszlám építészeti remekművek 1979 óta az UNESCO világörökség részét képezik.

Kairó településének alapterülete 214 négyzetkilométer, (Nagy Kairó 3435 négyzetkilométer) Egyiptom északkeleti részén fekszik, a Nílus jobb szélén a tengerszint felett átlagosan 68 méterrel. A település magában foglal két szigetet, Gezīra (Zamalek városrész) és Roda. A folyó nyugati oldalán a Kairóval szomszédos kormányzóság az al-Dschīza (el-Gīza), ahol többek közt olyan történelmi területek láthatóak, mint Gíza. A település földrajzi koordinátái: északi szélesség 30 03′ és keleti hosszúság 31 15′.

Az első települést eredendően a Muqattam hegycsúcsai és a Nílus közt alapították, habár ez már nem kétséget kizáróan behatárolható, de valószínűleg ezek közt a természetes határok közt volt a régi városközpont. A településtől északi irányba egészen a tengerig elnyúlva látható a Nílus deltatorkolata. Nyugatra tőle a gízai piramisok fekszenek, délre ugyanakkor az ősi Memphisz.

A belváros jól megkülönböztethetően két részre különül: egy hagyományos és egy korszerű városrészre. A szokásos városrész van távolabb a Nílustól, ez a citadella és a Muqattam hegynél helyezkedik el. Ez a rész főként Kairó iszlámista részét foglalja magában, több mecset szintén felfedezhető itt.

Kairó, Egyiptom

Kairó, Egyiptom

Az al-Fustat ásatásától délre, Kairó koptok lakta negyede fedezhető fel, amely Ó-Kairónak felel meg. Különlegességnek számít az iszlám negyedtől délkeletre elhelyezkedő úgynevezett Holtak települése, amely egy ókori temetkezési hely volt, de most egy jóformán átlagos lakónegyednek néz ki.

Kairó modernebbik részén kereskedelmi negyedet találhatunk, amit Mīdān et-Tahrīr, Mīdān el-Ōperā, Ramses pályaudvar, Mahattat Ramsīs) és a Nílus határolnak. Ettől nyugatra fekszik a Zamaleknek nevezett (ez-Zamālek) lakó és kereskedelmi negyed a Gezīra szigeten, délnyugton ugyanakkor Garden City-vel határos. A lakóházak csaknem 90%-a nincs bevakolva, mert mindent összevetve nem kell utánuk adózni és amúgy is meglehetősen kevés alkalommal esik az eső.

Kairó a szubtrópusi övezetben fekszik. A sokévi átlagos hőmérséklet 21,7 C, az éves csapadékmennyiség átlagosan 29 milliméter. Az év legmelegebb hónapja a július, mikor is átlagban 28 fokot mérnek, a leghűvösebb időszak mindazonáltal januárra tehető, ekkor 13,9 fok van átlagban. Az a kevés csapadék jellemzően november és március közt esik, alkalmanként négy-hat milliméter. A kairói tavasz egyik kellemetlen jelensége a március és május közti szeles időszak, a khamszin (az arab szó magyarul ötvenet jelent), melynek esetén a sivatag csaknem ötven napra „beköltözik” a településbe. A forró porral telített déli szél ilyenkor finom homoklepellel borítja be Kairót. A település levegője a nyári hónapok kivételével jócskán száraz, páratartalma alacsony; ez az oka annak, hogy a hőséget is simán viseli el az európai klímához szokott szervezet. Nagyszámú tüdőbeteg és asztmás keres és talál itt gyógyulást éppen a kedvező éghajlat révén.

A település lakosság az egyiptomi arabot beszéli. Ezt a nyelvjárást beszélik Alsó és Közép-Egyiptomban is. A turizmus folytán a lakosság döntő része beszéli vagy az angolt, vagy a franciát, vagy mindkettőt. A település lakossága muzulmán. A többség szunnita, vannak még keresztények és zsidók is. A kopt keresztények a lakosság 10%-át teszik ki.

Az elmúlt évtizedekben Kairó lakossága sebes növekedésnek indult, 1960 óta a duplájára növekedett. Ennek okai a vidékről fővárosba való áramlás, és a magas természetes szaporodás. A település körüli külvárosok népessége duzzadt meg erőteljesen, ami közel 9,6 millió fő, s ez a főváros lakosságával (7,9 millió fő 2008-ban) Kairó nagyvárosi régiójában csaknem 17 milliós népességet jelent.

Látnivalók

  • Kairó-torony
  • Az Egyiptomi Múzeum
  • A Kairói Opera objektuma
  • Az óváros
  • Az Egyiptomi Múzeum
  • Abdin Királyi kastély (ma itt van a köztársasági elnök hivatala)
  • Abu Szerge-templom az állam egyik legrégibb temploma, az 5. században épülhetett. A legenda alapján Jézus Krisztus és családja itt bújtak Heródes elől egy barlangban, ami ma kripta. Az oszlopokon található festmények 18. századiak, az ikonosztáz 12. századi.
  • El-Azhar-mecset: Kairó egyik legrégebbi mecsetje 971-ben épült. Azonkívül a Föld legrégebbi egyeteme, ma ugyanakkor a teológiai nevelés centruma. Mivel már többször újjáépítették és felújították, több megjelenés jegyeit viseli magán.
  • Bayt el-Suhaymi (régi kereskedőház): A török korban a ház egy kereskedőé volt. A házban minden eredeti, a bútorok, a szobák, a hárem, a kápolna, a fürdő és az ebédlő.
  • Ben Ezra-zsinagóga: Egyiptom legrégebbi zsinagógája. Helyén egykor templom állt, ezt formálták keresztül zsinagógává.
  • Kairó torony: Gezira szigetén áll, 187 méter magas. Tetejéről speciális kilátás nyílik a településre.
  • Citadella: egy erőd, melyet 1176-ban építtetett Szaláh ed-Din. 1849-ig (Mohamed Ali halála) minden egyiptomi uralkodó itt élt.
  • Bijou-palota: Mohamed Ali építette. Ebben a pillanatban múzeum, mely ruhákat, bútorokat és festményeket ismertet.
  • Mohamed Ali-mecset: Kairó egyik legkülönlegesebb mecsete. Az objektum mivel az isztambuli mecsetek mintájára készült. Belseje óriási, csodálatosan van díszítve. Jobb oldalán nyugszik Mohamed Ali.
  • Ibn Túlún-mecset, egykor Egyiptom kormányzója volt. Minaretje csigalépcsős. A mecset Kairó legjobb kinézettel rendelkező építménye.
  • Qájtbáj-mauzóleum, a Keleti Temetőben áll, melyet a helyiek Halottak Településének neveznek. Több jókora szultán nyugszik itt, köztük van Qájtbáj is, akinek mauzóleuma 1474-ben épült.
  • Haszán szultán-mecset, Kairó legjobb kinézettel rendelkező mecsete.
  • Báb Zuvelja (kapu): A középkorban Kairót 60 kapu vette körül. Napjainkban már csak 3 áll. Báb Zuvelja a déli kapu, egykor kivégzések színtere volt.
  • A római erődből napjainkban már csak két torony és egy falrészlet áll. Az erőd i. e. 30 körül épült. A fal egykor az egész kopt Kairót körbevette, de a britek lerombolták a 19. században.
  • A Szűz temploma (El-Muallaqa-templom): A templom rettentően régi, még a 7. században készült. Faragott márvány szószéke, Szűz Mária és Jézus, valamint Szent Márk ikonja gyönyörű látványt nyújt.
  • Szolimán kalifa nilométere Roda szigetén.
Kérjük kedvelje vagy ossza meg:

Érdekes? Kedvelje vagy ossza meg másokkal is!

Email
Facebook
Facebook
Google+
http://kazuar.hu/kairo-egyiptom">
Twitter