Hévízi mintára fejlesztenék az egyiptomi gyógyturizmust

Hévízi mintára fejlesztenék az egyiptomi gyógyturizmust

A hévízi egészségturisztika több mint kétszáz éves tapasztalatára építve szeretnék fejleszteni az egyiptomi Dél-Sínai tartomány gyógyturizmusát – közölte a tartomány kormányzója Sarm es-Sejkben magyar és egyiptomi újságírók előtt.

Khaled Fouda tartott fogadást Hévíz városvezetésének tiszteletére Sarm es-Sejkben, ahol hangoztatta: egyedülállónak számít a magyar fürdővárosban végzett gyógyászati és turisztikai tevékenység, amit mintának tekintenek az egyiptomi fejlesztésekben. A csaknem másfél milliós lakosságú Sínai-félsziget déli tartományában van az a Mózes-forrás, amit a magyar gyógyturisztikai ismereteket átvéve óhajtanának fejleszteni.

A tartományi kormányzó ugyanakkor arról is beszélt, hogy az Egyiptomba érkező turisták részére biztonságos helynek számít Sarm es-Sejk, ahol most közel 400 szálloda több mint 64 ezer szobát szolgáltat.

A napjainkban már testvérvárosi együttműködéssel ellátott Sarm es-Sejk és Hévíz együttes lehetőségeiről Papp Gábor polgármester úgy vélekedett, hogy a gyógyászati és a vallási turizmust is ötvözni lehet a Dél-Sínai tartományban fedezhető fel forrás fejlesztésével. A mód kölcsönös, mivelhogy Hévízre is érkeznek – legfőképp jobb módú – egyiptomi turisták, de jó néhány magyar utazó is felkeresi Egyiptomot, így is tartják napirenden a sármelléki Hévíz-Balaton Airport és Sarm es-Sejk – minden évben 6-8 milliós utasforgalmú – repülőterének összeköttetését.

Ez utóbbi kapcsán közölte még, hogy nemsoká indul a 6,6 milliárd forintos sármelléki reptérfejlesztés, ami az egyiptomi utazási és áruszállítási eshetőségek folytán is meghatározó. Nem új keletű mivelhogy a kapcsolat, Sármellékről évek óta rendszeresen indulnak csirke- és egyéb élőállat-szállítmányok Egyiptomba.

Kveck Péter kairói magyar nagykövet arról is beszámolt, hogy a magyar-egyiptomi kapcsolatok virágkorukat élik ebben a pillanatban, csak az utóbbi három évben kétszer látogatott Magyarországra el-Szíszi egyiptomi elnök, 2016-ban mindazonáltal Orbán Viktor miniszterelnök járt az észak-afrikai államban.

Egyiptom gazdasági szempontból is komoly lehetőségeket ígér Magyarországnak, először is a járműipari és mezőgazdasági produktumok részére. Egykor a magyar buszok és a vasúti szerelvények nagymértékű szerepet játszottak Egyiptom közlekedésében, ami folytán máig jó híre van a magyar áruknak.

A nagykövet kitért rá, hogy Magyarország és Európa részére Egyiptom biztonságpolitikai szempontból is kiemelten jelentős az észak-afrikai térségben, a több mint százmilliós állam merthogy az illegális migráció, emellett a terrorizmus megfékezésében szerfelett tekintélyes szerepet játszik. Miután 2015-ben több mint száz illegális migráns lelte a halálát az egyiptomi partoknál elsüllyedt hajóval, ez „riadó” volt az állam részére, így onnantól úgyszólván hermetikusan lezárták a tengeri határokat.

Egyiptom tranzitországnak számít Afrikában az illegális migráció szempontjából, az országon áthaladva Líbiába, ezt követően onnan Európába tartanak a menekültek, így a líbiai határ védelmére is komoly erőfeszítéseket tesznek – fejtette ki Kveck Péter.

Felidézte azt is, hogy Egyiptomban 2013 óta, mikor is a szélsőséges iszlamista Muzulmán Testvériség megbukott, a hozzá kötődő terrorszervezetek bosszúhadjáratot indítottak a kormány és az egyiptomi nép ellen. A biztonsági szervek roppant módon jókora erőforrásokat mozgósítanak a terrorizmus megfékezésére, a tendencia kedvező, mert a támadások száma és intenzitása is kevesebb lesz – jelezte a nagykövet.

MTI