Folytatódik a dombóvári vár feltárása

Folytatódik a dombóvári vár feltárása

Idén is folytatódik a dombóvári vár feltárása, amelyen az ásatáson dolgozó régészek újabb adatokat nyertek a középkori objektum szerkezetéről; a feltárt falszakaszok alapján romkertet tervez kialakítani a település önkormányzata.

A negyedik éve tartó kutatás korábbi feltárásaikor sikerült tisztázni a Kapos mellett állt vár precíz kiterjedését és öt fő építési periódusát, továbbá a lelőhely rétegtani szerkezetét. Az időszerű, július 31-ig zajló ásatáson úgy nyitottak meg szelvényeket, hogy azokból a hiányzó adatokat pótolták – mondta Berta Adrián, az ásatást vezető régész. Az ez évi feltáráson több ezer közép- és török kori lelet került felszínre – tette hozzá.

A korábbi adatok alapján a vár az Anjou-kor végi vagy Zsigmond kor eleji építésekor egy téglalap alaprajzú, 46-szor 27 méteres ház volt, az északi oldalán egy palotaszárnnyal, nyugatra néző kapuval, körülötte fapalánkkal és várárokkal. A Zsigmond kor végi, második építési periódusban kaputornyot és a vár déli oldalán egy többszintes palotaszárnyat építettek hozzá. A harmadik szakaszban a vár keleti falára húztak egy függőfolyosót, és feltehetően még egy szintet építettek a palotára, ezt követően végül egy reneszánsz átépítés után – amely időszakot kőfaragvány-töredékek is jelzik –, az 1520-as évek körül egy külső falgyűrűvel vették körül a várat, melynek sarkain kerek tornyok állhattak. A Dombai család vára a 16. század elejére teljességében egy 55-ször 37 méter alapterületű főúri lakóhely lett. A török korból nagyobb építkezések vagy átalakítások nyomai egyelőre nem ismertek – mondta a régész.

A Dombai család egyébként Csák Istvántól – Csák Máté trencséni tartományúr unokatestvérétől származott – jegyezte meg Berta Adrián. István fia, Péter I. Károly király főlovászmestere volt, aki, miután feltehetően elvesztette az uralkodó kegyeit, a bakonyi birtokai és tíz vára helyett kapta meg Dombót és Nyéket a hozzá tartozó birtokokkal egyesült erővel. A Dombai nevet Csák Péter leszármazottai kezdték el használni, közöttük Dombai Pál is, aki Mátyás király főlovászmestere lett, ez volt a család pályájának tetőpontja.

Az ez évi feltáráson bebizonyosodott többek közt az, hogy a keleti falon húzódott függőfolyosót nem pillérek, hanem kőkonzolok tartották. A leletanyag kisebb része a középkorból származik, nagyobb része ugyanakkor a későbbi oszmán várkatonaság és a régióból származó népesség kerámia és vas használati tárgyait magába foglalja. A korábbi ásatási szezonokban például előkerült egy feltehetően középkori aranygyűrű és arany fülbevaló, pár bronz ékszer, egy bronzba foglalt kaurikagyló és egy meglehetősen ritka, középkori templomi füstölő darabjai is.

A mester beszámolt arról, hogy a romkertet három lépésben tervezik megvalósítani: elsőként a sürgős állagmegóvásra szoruló, nyolc méter magas, dél-keleti pillért kell megerősíteni a két volt szomszédos pillér és a mögötte húzódó palotafal visszaépítésével. Az elképzelések alapján a második ütemben a hasonló magasságú északi-keleti falcsonk megerősítését végzik el, végül a feltárt falszakaszokat magasítják meg úgy, hogy bemutatható legyen az egykori létesítmény alaprajza.

A dombói vár feltárásának eredményeit 2018-ban szimpóziumon, a leletanyag egy részét vándorkiállításon tervezik bemutatni – mondta az ásatás vezetője.

mti