Déva, Erdély gyöngyszeme

Déva, erdély gyöngyszeme

Déva (románul Deva, németül Diemrich, Schlossberg, Denburg, latinul Sargetia, erdélyi szász nyelven Dimmrich) megyei jogú település (municípium), Hunyad megye székhelye Romániában, Erdélyben. A 150 ezer lakost tömörítő Déva-Piski-Vajdahunyad urbanisztikai tömb egyik alapvető alkotóeleme. A Maros bal szélén, Gyulafehérvártól 71 km-re délnyugatra, Aradtól 148 km-re délkeletre fekszik. Közúton az A1-es autópályán közelíthető meg.

A Várhegy

A Maros völgyében fekvő települést a 371 méteres, vulkanikus eredetű Várhegy (románul: Cetatea, ejtsd: csétátéá) uralja. A megejtő magasságú s a térségből is messziről megfigyelhető várat a 13. században kezdték építeni. Napjainkban fölvonóval vagy gyalogosan közelítheti meg a vendég. A kedves szépségű természeti rezervátumot képező Várhegy nagyon sok ritka növény és a homoki vipera (Vipera ammodytes) előfordulási helye. Minthogy a vár börtönében szenvedett mártírhalált Dávid Ferenc, az Erdélyi Unitárius Egyház megalapítója és első püspöke, a Várhegy és a vár az unitáriusok internacionális zarándokhelye. A felhők fölé emelkedő Várhegy csúcsán a látogatónak felejthetetlen látványban lehet része: derűs időben a Retyezát hó borította csúcsai is fölvillanhatnak. A Maros-völgy ezen rendkívüli geológiai képződményét naponta több száz turista látogatja.

Déva vára. A település nyugati részén, a Várhegy csúcsain állnak az Erdély kapujának tekintett erődítmény tekintélyes, három várkapuval büszkélkedhető maradványai.

A Várhegy déli lábánál álló Magna Curia (‘tekintélyes udvarház’) elődjét Geszti Ferenc dévai várkapitány építtette 1582-ben. 1603-ban itt tartatott országgyűlést Giorgio Basta. Továbbiakban a fejedelmek használták szállásházként. 1627-től, Bethlen István feleségeként öt évig itt élt a „Murányi Vénusz”, Széchy Mária, ezt követően ide menekült vissza második férje, Kun István elől lóháton Szatmárból. Bethlen Gábor kezdte meg átépítését 1621-ben reneszánsz stílusban, de végül csak a 18. század elejére jött létre és a barokk jegyeit viseli magán. 1882-ben a Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat rendezte be múzeumnak régészeti gyűjteménye részére. 1938-tól Hunyad megyei múzeumként működött. 2008-ban befejezték magasfokú felújítását és harminc teremben A Dák és Római Civilizáció Múzeuma néven nyílt meg megint.

A vasútállomás szomszédságában, a hajdan Róka-városnak nevezett negyedben látható a 17. században épült, korhű hangulatot árasztó, barokk stílusú, impozáns ferences templom és rendház. Pillanatnyilag a Böjte Csaba testvér által megalapított, internacionális hírnévnek örvendő gyermekmentő centrum, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány és a magyar tannyelvű Dévai Római Katolikus Líceum székhelye.

A régi belváros főterének (Egyesülés tere / Piața Unirii) délnyugati részén fedezhető fel a 16. századi, református vártemplom helyén az 1908-ban szecessziós stílusban újraépült, nagyméretű, egy fő- és két melléktornyos református templom (Tordai Sándor András püspök tere / Piața Episcopul Tordai Sándor András). Az 1970-es években megtörtént helyreállítása óta a szokásoknak megfelelő főtér fölé magasodó református templom toronyórája jellegzetes, békebeli hangulatot nyújt a település történelmi centrumának: negyedóránként egyet, félóránként kettőt, háromnegyedóránként hármat, egész órában négyet, ezt követően az óraszámnak használható számot kongat.

A református templom közvetlen szomszédságában fedezhető fel a 19. században épült, református parókia (Parohia Reformată / Lelkészi Hivatal). Homlokzatán a fölirat kétnyelvű (román, magyar). Az impozáns és kényesen restaurált saroképületre 1892-ben Salamon Ferenc történész, fővárosi egyetemi tanár emlékét megörökítő márványtáblát helyeztek el. Az emléktáblát 2011-ben restauráltatta a Dévai Református Egyházközség.

A régi központban (Centru Vechi) épült színház Jakab Dezső tervei alapján 1901-ben jött létre. Az alkotmány külső és belső restaurálása 2011-ben fejeződött be.

A Várhegy lábainál elhelyezkedő települési liget (park) bejáratával szemben az egykori vármegyeháza Korvin-címeres, tornyos építménye emelkedik. Előtte meghitt, bronzból öntött, vízköpő békákkal szegélyezett szökőkút foglal helyet.

Főbb nevezetességei:

A települési park bejáratánál látható a patinás Decebal-szobor, továbbá a Horiát, Cloșcát és Crișánt ábrázoló féldombormű.

A települési park bejáratától jobbra Dr. Petru Groza, Románia egykori miniszterelnökének szecessziós stílusban épült, repkényekkel borított lakosztálya emelkedik.

A települési park bejáratától balra a megyei törvényszék létesítménye, sőt még a Magyar utcát (str. Aurel Vlaicu) körbevevő, többnyire a századelőn épült, polgári városrész helyezkedik el.

A dévai zsinagóga 1896-ban épült, 1905-1907-ben átépítették és megnagyobbították. A zsidó hitközség 1851-ben alakult.

A régi központban látható a román tannyelvű Decebal Nemzeti Kollégium, amely az egykori Állami Főreáliskola részére 1888 és 1891 közt készült épületben üzemel.

A régi centrum főterén az egykori, 1966-ban fölállított Dr. Gróza Péter-szobor helyén az 1989-es eseményeket követően Traianus császár szobra emelkedik.

A település Piski felé eső részén egykor több kilométer hosszúságban elterülő dévai csángótelep (avagy röviden: a Telep) pár, mindmáig megőrzött, folklorisztikus értékű utcája a népi építkezés jegyeit viseli magán. 1910-ben a bukovinai székelyek számbelileg is egyik legjelentősebb csoportja Déván és Hunyad megyében (Csernakeresztúr, Vajdahunyad, Sztrigyszentgyörgy) telepedett le.

A csángótelepi római katolikus templom

A csángótelepi haladó szellemű, magyar tannyelvű Téglás Gábor Líceum

Kérjük kedvelje vagy ossza meg:

Érdekes? Kedvelje vagy ossza meg másokkal is!

Email
Facebook
Facebook
Google+
http://kazuar.hu/deva-erdely-gyongyszeme">
Twitter
SHARE