Albánia gyöngye, Tirana

Albánia gyöngye, Tirana

Tirana Albánia fővárosa, egyben az ugyanolyan névvel illetett Tirana kerület székhelye. Az állam legnépesebb települése, lakossága csaknem 380 400 fő (2006, becslés), amely az agglomerációban élőkkel egyesült erővel akár a 800 000 főt is elérheti. Az állam gazdasági, kulturális és politikai centruma, egyetemi település. Katolikus és ortodox érseki székhely, muzulmán kulturális center medreszével. A bektási szekta székhelye.

Tirana Albánia közepén, az Adriai-tengertől 35 kilométernyire, az 1613 méteres Dajti-hegy lábánál, a Lana és a Tirana folyók szélén terül el, 110 méteres átlagos tengerszinttől számított magasságban. A fővárost délről és nyugatról ritkásan erdősült hegyek veszik körbe.

Tirana éghajlata nedves szubtrópusi Köppen klímarendszere szerinti „Cfa klíma”), 16 C-os évi átlaghőmérséklettel és 1200 milliméternyi éves csapadékkal. A nyár száraz és meleg, a tél enyhe.

Tirana tradíciókhoz híven muzulmán helység, de 1920-as fővárossá válását követően más felekezetek elemei is tekintélyes számban telepedtek le. Tiranában számottevő cigány kisebbség él, többnyire a társadalom peremén: koldulásból, nemesfém- és alumíniumgyűjtésből igyekeznek fenntartani magukat.

A főváros házigazdája Albánia első, 1957-ben hozott létre egyetemi intézményének, a Tiranai Egyetemnek, de van a településben jogi és agrárképzés, képzőművészeti és katonai akadémia. 2002-ben megnyitotta kapuit az első (angol tanítási nyelvű) magánegyetem, a University of New York Tirana is. A település házigazdája az állam ezt követően minden politikai-közigazgatási, tudomány- és kultúraszervező intézményének: itt van a Nemzetgyűlés, a Legfelsőbb Bíróság, az Albán Akadémiai Akadémia (1972) és kutatóintézetei, a Nemzeti Könyvtár (1922), a nemzeti opera- és balett-társulatnak otthont adó Kultúra Palotája. Az 1988-ban Enver Hoxha Emlékmúzeumként átadott, piramisszerű alkotmány ma az internacionális Kulturális Center székhelyéül szolgál. A főváros jelentősebb közgyűjteményei a Nemzeti Történeti Múzeum (1981), a Természettudományi Múzeum (1948), a Régészeti Múzeum (1948) és a 3200 albán és internacionális művet őrző Képzőművészeti Galéria. A település labdarúgócsapata az SK Tirana.

A település hangulata részben keleties, részben olaszos, de a leginkább ugyan Enver Hoxha kommunista Albániája határozza meg a városképet. A 2000 óta a polgármesteri tisztséget betöltő Edi Rama sajátos akció keretében dobta fel a települést: a szlamosodó, lepusztult blokkokat élénk színűekre festette keresztül.

A fiatal főváros legtöbb látnivalója a központi elhelyezkedésű Szkander bég tér (Sheshi Skënderbeu) köré csoportosul, gyalogosan is könnyűszerrel bejárható. Az 1789-1821 közt épült Et’hem Bey-mecset (Xhamia e Et’hem Beut) mellett ajánlott megtekinteni a közeli, 1821-1830 közt emelt Óratornyot (Kulla e Sahatit), amellett a tér központi helyét elfoglaló Szkander bég lovas szobrot (Odhise Paskali munkája, 1968). A teret ugyanakkor kormányzati objektumok veszik körbe, ezenkívül a Nemzeti Könyvtár és a Nemzeti Történeti Múzeum 1981-ben készült szocialista-realista mozaikos homlokzatával. Tirana keresztény templomai közül számottevő az ortodox Szent Prokop-templom (1780), ezenkívül a Ferenc József építtette katolikus Szűz Mária-templom (1865). 2001-ben épült fel a római katolikus Szent Pál-templom, Albánia legnagyobb istenháza. A városközponton kívül eső részeken megtekintésre ajánlható az 1816-ban épült Kapllan pasa türbéje (Tyrbja e Kapllan Pashës), ugyanakkor a 18. századi kőhidacska, a Tímárok hídja (Urë e Tabakëve).

Kérjük kedvelje vagy ossza meg:

Érdekes? Kedvelje vagy ossza meg másokkal is!

Email
Facebook
Facebook
Google+
http://kazuar.hu/albania-gyongye-tirana">
Twitter